|
| Jöhet a béke? Fotó: EPA/Radek Pietruszka |
Az Athén által csütörtök este nyilvánosságra hozott 13 oldalas dokumentum szerint Görögország az államadósság mérséklése mellett 53,5 milliárd euró új hitelt kérne, hogy 2018 júniusáig törleszteni tudja az adósságait. Ezek fejében többek közt a nyugdíjak csökkentését és bizonyos adók emelését ajánlotta fel az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vezette kormány.
54 milliárd euró? Annyiért a választóinkat is hátba szúrjuk!
A javasolt reformintézkedések értelmében fokozatosan megszüntetnék a görög szigeteket megillető adókedvezményeket és növelnék a hajózási vállalatokat sújtó adóterheket. A csomag emellett a védelmi kiadások csökkentését, a nyugdíjkorhatár emelését, valamint a szállodák és éttermek által fizetendő általános forgalmi adó (áfa) növelését is tartalmazza. A dokumentum szerint befejeznék néhány nagy kikötő és helyi repülőtér privatizációját is.
Ma jár le a határidő
Az eurózóna tagállamainak vezetői abban állapodtak meg a keddi csúcstalálkozójukon, hogy Athén legkésőbb július 9-én megküldi részletes és hiteles reformjavaslatait, amelyeket a Görögországnak folyósított hiteleket koordináló intézményeknek, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kell kiértékelnie.
Az Eurócsoport szombat délután vitatja majd meg a terveket, amelyekről pénteken az athéni törvényhozás is szavazni fog.
Kettészakadtak a görögök?
Szakértők szerint aggodalomra adhat okot, hogy a reformjavaslatokat tartalmazó dokumentumot sem a görög Sziriza párttal közösen kormányzó Független Görögök vezetője, sem a tömörülés szélsőbaloldali szárnyát vezető Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi és energiaügyi miniszter nem írta alá.
Görögország számára most a július 20-i dátum tekinthető "az igazság pillanatának", mert akkor jelentős összegű törlesztési kötelezettsége válik esedékessé, ezúttal már nem az amerikai dominanciájú, egyelőre türelmet tanúsító Nemzetközi Valutaalappal, hanem immár a "lélegeztető készüléket" biztosító Európai Központi Bankkal szemben, amely az utolsó olyan intézmény, amely eurót pumpál a haldokló gazdaságba.
Az IMF a múlt héten nyilvánosságra hozott helyzetértékelésében azt írta: Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért - a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett - 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentős adósság-elengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához.
A bank jelenléte az országban egyre nagyobb figyelmet kap a Luminor tervezett felvásárlása miatt. 
