A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az előző, tavaly novemberben kiadott tanulmányban jelzetthez képest 1,3 százalékponttal, 2,5 százalékról 3,8 százalékra emelte idei magyar GDP-növekedési előrejelzését, a 2018-as növekedési előrejelzést pedig 1,2 százalékponttal, 2,2 százalékról 3,4 százalékra emelte.
Az OECD Szlovákia kivételével a térségbeli országok mindegyikénél felfelé javította az idei GDP-növekedési előrejelzést.
A szlovák GDP-növekedés az idén 3,3 százalék lesz a novemberben jelzett 3,4 százalék helyett, 2018-ban viszont 4,1 százalékra emelkedik a korábban várt 3,8 százalékról.
A csehországi növekedési prognózisát az idén 2,5 százalékról 2,9 százalékra emelte, a jövő évit pedig 2,6 százalékon változatlanul hagyta az OECD.
A lengyel növekedés az idén 3,6 százalék lesz az OECD várakozásai szerint a novemberben jelzett 3,2 százalék helyett, a jövő évi növekedés pedig 3,1 százalék lesz, a novemberi prognózissal megegyező. A magyar GDP-növekedés legfőbb motorja az OECD szerint az emelkedő béreknek, a munkáltatók alacsonyabb adóterheinek, az uniós források hatékonyabb elosztásának és a növekedésösztönző gazdaságpolitikának köszönhetően növekvő belső fogyasztás.
Az OECD jelentése kiemeli, hogy Magyarországon fokozatosan csökken a munkanélküliség és egyre kevesebben vesznek részt a közfoglalkoztatási programokban. A jelentés rámutat, hogy a GDP-arányos államadósság a kormány növekedésösztönző költségvetési politikája mellett is folyamatosan csökken.
Az OECD a korábbi tanulmányaihoz képest a mostaniban bizakodóbb hangot üt meg a világgazdasági növekedési kilátásokat illetően, de megjegyzi, hogy annak üteme továbbra is elmarad a válság előttitől. A termelékenység javítása, a beruházások növekedése és a bérek emelése terén az OECD további erőfeszítéseket sürget.
Az OECD világgazdasági növekedési előrejelzését 3,5 százalékra javította a novemberben jelzett 3,3 százalékról. A tanulmány a világgazdasági növekedési kockázatok között a pénzügyi kockázatokat és Kína vállalati szektorának magas eladósodottságát emeli ki.
Az euróövezet idei növekedési előrejelzését 1,7 százalékról 1,8 százalékra emelte az OECD, hangsúlyozva, hogy növekedésösztönző intézkedések eredményességét a nagyarányú munkanélküliség, a béremelések ütemének elmaradása és a nem teljesítő hitelek magas aranya hátráltatja. Az euróövezet számára a legnagyobb kockázati tényezőt a Brexit körüli bizonytalanságokban véli felismerni az OECD.
Az iráni külügyminiszter szerint. 
