A Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggeli közlése szerint az országos átlagos bruttó bér márciusban 384 200 forint volt, ami 9,1 százalékkal magasabb az előző évinél. Az öt főnél nagyobb vállalkozások esetében az átlag ennél sokkal magasabb volt, ráadásul egy újabb mérföldkövet átlépve 400 100 forint volt. Ez 2019 márciusához képest 9 százalékkal több. A költségvetési szférában átlagosan 349 400 forintért dolgoztak az alkalmazottak.
Ami a nettó béreket illeti,
- a versenyszférában 266 100,
- a közszférában 232 400,
- országos átlagban pedig 255 500 forint volt.
Bár márciusban már hazánkban megjelent a járvány és komoly gazdasági hatásai is megmutatkoztak, a kereseti statisztikában ez nem tükröződik. Igaz, a bérek visszavágásáról szóló döntések már márciusban megszülethettek, a gyakorlatban elsőként áprilisban érezhették ezt meg a dolgozók. Így az egy hónap múlva megjelenő statisztika minden bizonnyal ennél sokkal rosszabb számokról árulkodik majd.
Az első negyedévet tekintve idén továbbra is a pénzügyi és biztosítási tevékenység ágazatában lehet a legmagasabb bérre szert tenni, átlagosan bruttó 682 300 forintra. A legalacsonyabb átlag pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén jellemző, bruttó 250 200 forint.
A jelentős leépítések sem kozmetikázzák az adatokat
A bérnövekedés üteme január óta gyakorlatilag stagnál. Legutóbb 2016-ban volt arra példa, hogy három egymást követő hónapban is egyszámjegyű maradjon a keresetbővülés - írja gyorsértékelésében az ING.
Az adatokból látszik, hogy a versenyszférában mérséklődött a bérnövekedés üteme az előző hónaphoz képest. Emellett jelentős, közel 2,5 százalékos csökkenést mért a KSH az alkalmazásban állók létszámában. A várakozásokkal ellentétben tehát az elbocsátások nem tudták érdemben kozmetikázni a bérnövekedési statisztikákat. Ennek egyik oka, hogy szinte minden ágazatot érintett a leépítés. A legnagyobb vesztes ugyanakkor egyértelműen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe. Emellett a szociális ellátás esetében is rendkívül erős létszámcsökkenés látható.
A költségvetési szférában összességében ugyanakkor nem volt érdemi létszámváltozás az előző hónapokhoz képest.
A jelenlegi adatok fényében úgy tűnik, hogy az elbocsátások ellenére a bérdinamika a jelenlegi 8-9 százalékos szint környékén ragadhat, ám ez nem mutatja a teljes képet. Azok ugyanis, akik a válság miatt csökkentett munkaórában (tehát már nem teljes munkaidőben) dolgoznak, nem jelennek meg a statisztikában. Ők pedig a bértámogatás ellenére is kevesebb fizetést vihetnek haza, vagyis a valós bérkiáramlás a bérstatisztikánál rosszabb képet mutat - írja az ING.
