A kedvező munkaerőpiaci kondíciók mellett a kormányzati támogatások hozzájárultak a fogyasztás bővüléséhez, amely azonban a következő negyedévekben már érdemben lassul. A munkaerőpiac hosszabb távon is feszes maradhat, bár jövőre átmenetileg enyhén emelkedhet a munkanélküliségi ráta. Magyarország második legnagyobb pénzintézeteként a Magyar Bankholding ebben az időszakban a tudatos pénzügyi tervezést, válságtűrő üzleti modell kialakítását és az energiahatékonysági beruházások megfontolását javasolja a vállalkozásoknak.
A hazai gazdasági kilátások az első félévben várt tendenciához képest bár romlottak, továbbra is kedvezőek – az idei bőven kétszámjegyű bérnövekedés és a lakossági transzferek éves szinten felülmúlják a vártnál lényegesen magasabb inflációt. Az utóbbit a hazai árkorlátozások fékezik, így a reáljövedelmek idén is emelkedhetnek, hozzájárulva a fogyasztás bővüléséhez. Mindezek alapján a Magyar Bankholding makroelemzői nem érzik indokoltnak az idei növekedési kilátások radikális rontását, azonban a 2022. évi negyedik negyedév és a 2023. évi első negyedév között átmeneti technikai recesszióra számítanak.
„A vártnál erősebb második negyedéves gazdasági teljesítmény ellenére az idei GDP növekedési előrejelzésünket 5,7 százalékról 5,3 százalékra, míg a jövő évit 2,7 százalékról 0,4 százalékra csökkentettük” – fogalmazott Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője. A szakember a mérséklés fő okaiként az elhúzódó háborút, az elszálló energiaárak negatív hatásait, a romló külső környezetet, az emelkedő kamatszintet, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetését, valamint az idei súlyos aszálykárokat említette.
Inflációs kilátások – 2022: 14 százalék; 2023: 13,6 százalék
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírja a korábbi inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása továbbra sem becsülhető meg teljesen. Az átárazások, a forintgyengülés, az adóemelések, valamint az átlagosnál nagyobb fogyasztók energiaszámláinak növekedése miatt az év utolsó hónapjaiban tovább emelkedik az infláció.
„A vártnál jóval szélesebb körű és meredekebb áremelkedések hatására az idei átlagos inflációs várakozásunkat 14 százalékra, a jövő évit pedig 13,6 százalékra emeljük, de az infláció ennél magasabb is lehet, amit a tovább emelkedő élelmiszerárak mellett az európai energiaárak elszállása és az energiaválság okoz” – magyarázta Suppan Gergely. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, valamint a lakosság többletjövedelmei miatti keresletélénkülés is kockázatot jelent. „Az árkorlátozások fenntartása ugyanakkor jelentős ársokkot előzött meg, noha a kiskereskedelemben más termékek áraiba azt részben áthárították” – tette hozzá a vezető elemző.
Közép-Kelet-Európa: hamarosan tetőzik az infláció, középtávon visszatérhet a növekedés
Kitekintve a régiónk országaira, a jegybankok prognózisai szerint hamarosan bekövetkezhet az inflációs mutatók tetőzése. A jegybankárok arra számítanak, hogy a globális recessziós félelmek fékezőleg hathatnak a keresletre, ezáltal az inflációra is, valamint jövőre erős bázishatás is érvényesülhet. Így már 2023 első felétől csökkenő mutatókra lehet számítani a régióban, és középtávon visszatérhet a viszonylag gyors ütemű növekedés, részben az EU-források felfutása, részben az általános szakemberhiány miatt várhatóan újra gyorsuló bérdinamika eredményeként. A helyreállást ugyanakkor a járműgyártást sújtó alkatrészhiány, a beszállítói nehézségek és a meredeken megugró megélhetési költségek fékezik rövidtávon.
Gazdasági szereplők: tervezés, pénzügyi tudatosság és folyamatos kommunikáció a bankkal
„A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezet tudatos pénzügyi tervezést, válságtűrő forgatókönyvek készítését igényli. Ebben az esetben elég tartaléka lehet egy vállalkozásnak ahhoz, hogy az imént említett, középtávon várható fellendülés kezdetén sikeresen tudjon elindulni” – mondta Kuti Ákos, a Magyar Bankholding Stratégiai Elemzés Központjának vezetője.
Továbbra is érdemes energiahatékonyságot javító, technológiában korszerűbb, innovációs beruházásokat megfontolni, amelyek eredményeképp rezilienssé tehető a vállalkozás működése, megőrizhető a piacképessége. „Ezzel tompíthatóak a recessziós hatások is, és alapvető érdekünk, hogy a magyar gazdaság minél inkább elkerülje a válságot, a vállalkozások fizetőképessége megmaradjon” – tette hozzá Kuti Ákos.
Habár a megváltozott gazdasági körülmények elbizonytalaníthatják a fejlesztéseket tervező vállalatokat, az energiahatékonysági beruházások még a magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek. Az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják.
„A legnagyobb agrárügyfélkörrel rendelkező bankként bízunk abban, hogy akár meglevő termékeinkkel, akár likviditáshiányt áthidaló célzott megoldásainkkal megfelelő segítséget tudunk nyújtani a súlyos aszály és a bizonytalan gazdasági klíma által fokozottan sújtott mezőgazdasági szereplők számára” – tette hozzá a szakértő. Elmondta azt is, országosan kiterjedt ügyfélkörükből egyre több a megkeresés, így kellő időben tudnak rugalmas konstrukciót kínálni a nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak. Fontos üzenet, hogy aki már látja, hogy pénzügyi kötelezettségeinek nem, vagy csak késve tud eleget tenni, illetve várhatóan nehéz pénzügyi helyzetbe kerül, az mielőbb vegye fel a kapcsolatot finanszírozóival. Minél hamarabb jelzi ezt a vállalkozás vagy a magánszemély a bankjának, annál jobb kondíciókkal lehet mindkét fél számára megfelelő kompromisszumos helyzetet kialakítani.
Háztartások: csökkenő munkanélküliség, kétszámjegyű bérnövekedés, visszafogott fogyasztások
Összességében csupán mérsékelt változásokra számítanak a Magyar Bankholding elemzői a munkaerőpiacon. A magas energiaköltségek egyes szektorokban, ágazatokban átmeneti vagy tartós leálláshoz, a termelés visszafogásához vezethetnek, ami elbocsátásokat okozhat. A kormány által tervezett munkahelyvédelmi program az érintett szolgáltatói ágazatokban ezt igyekszik ellensúlyozni. Emellett a termelésben, az ipar területén működő vállalkozások számára tervezett, az energiaköltségük növekedésének 50 százalékos kormányzati átvállalása is pozitív hatást eredményez.
Az év végén és a jövő év elején részben szezonálisan, részben az energiaválság negatív hatásaként emelkedhet a munkanélküliségi ráta, amely a jövő év közepétől újra csökkenhet. A Magyar Bankholding várakozásai szerint 2022-ben 3,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról, míg jövőre mérsékelten magasabb, 3,9 százalékos munkanélküliségi rátára lehet számítani.
Az idei évre 16,6 százalékos bruttó átlagbér-növekedést várnak a szakértők a 20 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum emelés, a több ágazatot érintő 20 százalékos bérrendezés, valamint a hivatásos állomány hathavi extra illetménye következtében. A bérek növekedése továbbra is megközelítheti a kétszámjegyű ütemet.
2022 első félévében a kedvező foglalkoztatási ráta mellett a kormányzati támogatások (pl. családokat érintő SZJA-visszatérítés) hozzájárultak a fogyasztás bővüléséhez, azonban a következő negyedévekben az infláció és a háztartási energiaárak emelkedése miatt érdemben lassulhat a fogyasztás növekedése: a bank várakozásai szerint míg 2022-ben 6,8 százalékkal bővülhet, 2023-ban már 0,2 százalékkal mérséklődhet a háztartások fogyasztása.
A munkaadóknak is érdemes utánaszámolniuk, hogy melyikkel tudják jobban megtartani dolgozóikat. 
