Az általános iskolákban is magas a korrupciós kockázat

Pulay Gyula, az ÁSZ számvevő igazgatója az eredményeket ismertető szerdai sajtótájékoztatón kiemelte: úgynevezett integritás felmérésükben nem a korrupció meglétét, hanem a korrupciós kockázatokat és veszélyeztetettséget vizsgálták a költségvetési szervek körében.

Három index-szel mérik

A felmérést az idén immár másodszor végezték el, 2011-hez képest 4111-ről 5288-ra nőtt a felkért intézmények száma. A kiküldött kérdőívek ötödét küldték vissza a megkérdezettek - mondta az igazgató.

Pulay Gyula kifejtette: három speciális index - az eredendő veszélyeztetettségi tényezők, a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők indexe, valamint a kontrollok hiányából eredő veszélyeztetettségi index - méri a korrupciós veszélyeztetettséget.

Tevékenysége miatt az önkormányzatok a legveszélyeztetettebb

A jogállásból és alaptevékenységből eredő kockázatok kapcsán 2011-hez hasonlóan a helyi önkormányzatok bizonyultak a legveszélyeztetettebbeknek; az index értéke a 100-as skálán esetükben 62 volt, majd a területi igazgatási szervek következnek 43, azután pedig a független államhatalmi szervek, az igazságszolgáltatás, és a kormányzati szervek egyaránt 41-41 ponttal.

Pulay Gyula kiemelte, hogy jelentősen emelkedett a jogalkalmazás során a méltányosságot gyakorló szerveztek száma, ugyanakkor közöttük 80-ról 93 százalékra nőtt azok aránya, akik megismerhetővé tették a méltányosság gyakorlásának szempontrendszerét.

A korrupciós kockázatot növelő veszélyeztetettségi tényező index összességében jelentősen nőtt, de elsősorban pozitív változások, így például az európai uniós források növekedése miatt - mondta az igazgató. Ezen a területen a felsőoktatás a legveszélyeztetettebb 50 ponttal, majd a kormányzati szervek 37 ponttal; ezeket követik a független államhatalmi szervek és az egészségügyi intézmények 33-33 ponttal.

Az ellenőrzés hiánya miatt vannak veszélyben a kulturális intézmények és az iskolák

A kontrollok hiányából eredő veszélyeztetettségi index alakulása kapcsán Pulay Gyula hangsúlyozta, hogy az ellenőrzések hiánya az intézmények nagy részénél ha kis mértékben is, de csökkent.

Erősödött a kontroll az igazságszolgáltatásban, a kormányzatnál, a területi és egyéb igazgatási szerveknél, valamint a rendvédelem területén, míg a helyi önkormányzatok indexe nem változott. A kulturális intézményekre vonatkozó mutató a legmagasabb ebben az összevetésben 37 ponttal, az általános iskoláknál 36 pont, de magasak az ellenőrzés hiányosságaiból fakadó kockázatok a helyi önkormányzatoknál, illetve a sport- és szabadidős intézményeknél is - jelezte Pulay Gyula.