Az amerikai lap birtokába került, polgári áldozatról szóló több mint 1300 jelentést tartalmazó bizalmas kormányzati iratok eltérő képet festenek ahhoz képest, amit Washington dzsihadisták elleni precíziós csapásokkal folytatott háborúnak mutat be. A dokumentumok tanúsága szerint a légicsapásokat tévedések és civil áldozatok ezrei kísérték.
"Az amerikai légiháborút hiányos felderítés, elhamarkodott és pontatlan rakétacsapások, valamint civilek ezreinek, köztük sok gyerek életének a kioltása jellemezte" - olvasható a lapban.
A New York Times állítása szerint "átláthatatlanság és büntetlenség váltotta fel" Barack Obama azon ígéretét, hogy a bevetések átláthatók lesznek. "Egyetlen jelentés sem jutott arra a következtetésre, hogy mulasztás történt volna" - kifogásolta a lap felidézve, hogy Obama volt az első amerikai elnök, aki előnyben részesítette a dróncsapásokat az amerikai katonák életének megóvása érdekében.
Az amerikai hadsereg öt év alatt több mint ötvenezer légicsapást hajtott végre három országban. A védelmi tárca mindemellett elismerte, hogy 2014 óta Szíriában és Irakban 1417 civilt öltek meg tévedésből. Afganisztánban pedig 2018 óta hivatalosan 188 polgári személy életét követelték amerikai bombázások.
A New York Times kutatómunkája során azonban arra a megállapításra jutott, hogy a Pentagon által elismert adatok "jelentősen alá vannak becsülve". Az amerikai erők ugyanis gyakran rosszul ítélték meg a helyzetet. Voltak esetek, amikor egy lebombázott helyszínre siető embereket az Iszlám Állam dzsihadistáinak nézték, nem pedig olyanoknak, akik mindössze segítséget akartak nyújtani. Egy másik esetben küszöbön álló támadásként értékelték azt, hogy egyszerű motorosok "alakzatban" közlekedtek.
A Pentagon-dokumentumok szerint a téves azonosítások mindössze négy százalékát tették ki a civil áldozatokkal járó eseteknek. A lap által végrehajtott elemzés ugyanakkor azt mutatta, hogy a vizsgált esetek 17 százalékában követtek el hibákat, és a polgári halottak és sebesültek harmada ezekre vezethető vissza.
A kulturális háttér figyelmen kívül hagyása szintén szerepet játszott. Az amerikai hadsereg például úgy ítélte meg, hogy nincsenek civilek egy olyan házban, amelyet a ramadán iszlám böjti hónap alatt figyeltetett meg, annak ellenére, hogy napközben több család is az épületben keresett menedéket a hőség elől.
A polgári áldozatokról szóló jelentések kivizsgálásánál a videofelvételek rossz minősége és a megfigyelések rövid időtartama is hozzájárult a téves kép kialakításához. A New York Times által vizsgált 1311 esetből a Pentagon csak 216-ot minősített hitelesnek. A jelentéseket a védelmi tárca gyakran azzal utasította vissza, hogy a videófelvételeken nem lehetett holttesteket látni a romok között, vagy a felvételek rövid volta nem tette lehetővé következtetések levonását.
"A világ legjobb technológiáinak alkalmazása mellett is történnek hibák, amelyek hibás információkra, vagy a rendelkezésre álló adatok téves értelmezésére vezethetők vissza" - hangsúlyozta az amerikai hadsereg közel-keleti és közép-ázsiai műveleteit irányító parancsnokságának (Centcom) egyik szóvivője a lapnak nyilatkozva.
Kijelentette: a hadsereg mindent megtesz, hogy elkerülhetők legyenek a károk, és kivizsgál minden hiteles értesülést. "Sajnáljuk minden egyes ártatlan élet kioltását" - tette hozzá az illetékes. (MTI)
Genfben jelenleg is erről beszélnek. 
