Az amerikaiak nemzeti ünnepén szólt be Donald Trump

Július 4-e a függetlenség napja, szövetségi ünnep, az amerikaiak ezen a napon ünneplik a Függetlenségi Nyilatkozat 1776-ban történt kihirdetését, amellyel az ország kinyilvánította függetlenségét a brit birodalomtól. A dél-dakotai Mount Rushmore arról ismert, hogy a hegyoldal sziklájába vésték négy amerikai elnök portréját: George Washington, Thomas Jefferson, Abraham Lincoln és Theodore Roosevelt óriási arcmása látható itt. 

Elemzők szerint Donald Trump nem véletlenül választotta ünnepi beszéde helyszínéül Mount Rushmore-t: az Egyesült Államokban hetek óta tartó tüntetéseken és zavargásokon ugyanis a Black Lives Matter (Fekete életek számítanak) nevű mozgalom mind a négy államférfi tevékenységét megkérdőjelezi, többük szobrát már ledöntötték, a szövetségi fővárosban, Washingtonban pedig kerítéssel kell védeni Abraham Lincoln, a rabszolgákat felszabadító elnök szobrát is. 

Donald Trump pénteken, a dél-dakotai Mount Rushmore mellett. Fotó: Getty Images/AFP

Beszédében az elnök hosszasan méltatta az amerikai történelem nagyjait, és erősen bírálta az amerikai történelem személyiségei szobrainak, emlékműveinek lerombolását. "Ha elpusztítjuk a történelmünket, nem fogjuk megérteni önmagunkat és Amerika sorsát sem" - szögezte le, és elítélte "a szélsőbaloldal új fasizmusát, amely abszolút lojalitást követel". Kiállt a zsidó-keresztény kultúra védelme mellett, kiemelve, hogy ez "a mindent eltörölni kultúra" idegen Amerikától. Mint mondta, "ezt nem is szabad elfogadnunk". 

A demokrata párti politikusokat és híveiket kárhoztatva úgy fogalmazott: "be akarják szennyezni Washington, Jefferson, Lincoln és Roosevelt emlékét". Hangsúlyozta, hogy a mostani tüntetések során el akarják törölni a történelmet és megbecstelenítenék a nemzet hőseinek emlékét. Hozzáfűzte: el akarják törölni az amerikai értékrendet és - mint fogalmazott - "indoktrinálni akarják a gyermekeinket". Majd leszögezte: ő és hívei abban hisznek, hogy az amerikai gyerekeket a haza szeretetére kell tanítani. 

Trump úgy fogalmazott: "nem fognak elhallgattatni bennünket", és "nem hagyjuk, hogy gonosz emberek megfélemlítsenek bennünket". Kijelentette: "mi csakis a mindenható isten előtt hajtunk térdet", utalva ezzel arra az újonnan elterjedt gyakorlatra, miszerint sokan letérdelnek az amerikai nemzeti himnusz közben vagy a tüntetéseken az afroamerikai emberek előtt. Hozzátette, hogy a rendőrséget nem fogják megszüntetni. 

Indiánok tüntettek 

Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy ő és hívei a tolerancia mellett tesznek hitet, és nem az előítéletességet pártolják. Trump bejelentette: elnöki rendelettel létrehozza "az amerikai hősök nemzeti parkját". Elmondta, hogy ez szabadtéri park lesz, ahol "a valaha élt legnagyobb amerikaiak" szobrai kapnak majd helyet. 

Az elnöki rendeletet a Fehér Ház péntek este nyilvánosságra is hozta, s ebből kiderült, hogy szobrot terveznek mások mellett Harriet Tubmannak, a rabszolgaság eltörléséért küzdő afroamerikai ápolónőnek, Amelia Earhartnak, az első amerikai női pilótának vagy a prédikátor Billy Grahamnek is.

Trump beszéde előtt a Mount Rushmore-hoz vezető úton mintegy százan - többségükben dakota indián őslakosok - tüntettek. A rendőrség 15 embert őrizetbe vett.