A legfrissebb bérstatisztikák alapján ma Magyarországon az átlagos nettó kereset 56,4 százalékát éri el az átlagnyugdíj összege. Míg előbbi a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 239 300 forint volt idén január és július között, addig az átlagnyugdíj 135 ezer forintra emelkedett idén januárban. Az Mfor munkatársai már tavaly szeptemberben jelezték, ekkora arány lesz jellemző idén.
Lapunk már az elmúlt évek központilag generált bérrobbanásának kezdetén jelezte, hogy ezzel az ütemmel nem tudják tartani a lépést a nyugdíjak, amelyeket minden évben az inflációval egyező mértékben emelnek. Az olló egyre szélesebbre tágul, ahogy a bérek éves szinten mintegy 10 százalékos ütemben emelkednek, a nyugdíjak pedig ennél jóval szerényebb mértékben nőnek.
Lassan ott tartunk, hogy az átlagnyugdíj az átlagkereset felét teszi ki, s ez a helyzet addig nem is változik, amíg a kormány az inflációhoz kötötten állapítja meg a járandóságokat, figyelmen kívül hagyva a béremelkedést. A korábban alkalmazott svájci indexálás erre alkalmas volt, de ezt a metódust elvetette a Fidesz-kormány.
Valamivel jobb képet fest, ha nem az átlagokat, hanem a medián értékeket vetjük össze. A medián azt mutatja meg, hogy mekkora az az összeg, amelyben a legtöbben részesednek. Az átlagot ugyanis felfelé húzzák a magas keresetűek, illetve magas nyugdíjban részesülők.
Ezt vizsgálva azt látjuk, hogy a keresetek mediánja mintegy 196 ezer forint lehetett az elmúlt hónapokban (kiindulva abból a korábbi számításunkból, hogy a átlagkereset 18 százalékkal magasabb, mint a medián), míg a nyugdíjak mediánja az idei emelés után 120 ezer forint körül van.
Ami azt jelenti, hogy a kereseti medián 61 százalékát teszi ki a nyugdíjak mediánja.
Az eltérést az átlagokhoz képest az magyarázza, hogy a nyugdíjasoknál kisebb a különbség e két mutató között, mint a bérek esetében.
A tavaly év végén kötött kétéves bérmegállapodás értelmében jövőre is 8 százalékos bérajánlás van érvényben, de a tapasztalatok szerint ennél nagyobb mértékben, továbbra is 10 százalék körül emelik a cégek a béreket. Eközben az elfogadott költségvetési törvény alapján a nyugdíjakat 2,8 százalékkal emelik januártól. Mindez pedig azt eredményezi, hogy az átlagok közötti különbség tovább nő, a nettó átlagkeresetnek már csak az 52,6 százalékát fogják elérni az átlagnyugdíjak, míg a mediánoknál 57 százalékot kapunk.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
