Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) pénteken közzétett végleges, az előzetessel megegyező adatai szerint éves összehasonlításban 3,0 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában. Legutóbb 2011 novemberében regisztráltak ilyen magas, 3,0 százalékos inflációt az euróövezetben.
Idén júliusban még 2,2 százalékot, júniusban 1,9 százalékot, májusban 2 százalékot, áprilisban 1,6 százalékot, márciusban 1,3 százalékot, januárban és februárban pedig egyaránt 0,9 százalékot mértek. Az áremelkedés egyre erősebb üteme kihívást jelent az Európai Központi Banknak (EKB), amely továbbra is úgy ítéli meg, hogy ez átmeneti jelenség, részben a gazdasági fellendülés kíséretében jelentkező megnövekedett lakossági fogyasztási keresletnek tulajdonítható, részben pedig a válságévben kialakult alacsony bázisnak.
Az euróövezeti jegybank arra számít, hogy az infláció az év vége felé meredeken csökkenni fog és még évekig jóval a 2 százalékos célszám alatt marad. Elemzői az idei évre 2,2 százalékos, a jövő évre 1,7 százalékos, 2023-ra pedig 1,5 százalékos inflációt várnak. Ha ez az előrejelzés helytállónak bizonyul, az EKB nemigen szigorít rendkívül laza monetáris politikáján, amellyel a koronavírus-járvány után talpra álló gazdaságok fellendülését segíti. Piaci elemzők ugyanakkor arra számítanak, hogy az infláció valószínűleg csak az év utolsó hónapjaiban fog tetőzni, a 3,5 százalék és 4 százalék közötti sávban.
Az euróövezetben augusztusban is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 15,4 százalékkal. Az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek 2,0 százalékkal, a szolgáltatások pedig 1,1 százalékkal drágultak. Az energiaárakat nem számolva 1,7 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig 1,6 százalékos volt. Júliusban még 0,9, illetve 0,7 százalékra rúgott értékük.
Havi összevetésben 0,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben augusztusban az előző havi 0,1 százalékos csökkenés után. Az energiaárakat nem számolva 0,3 százalékos volt a növekedés, a maginfláció pedig szintén 0,3 százalékot emelkedett augusztusban. Az Európai Unióban az éves inflációs ütem 2,5 százalékról 3,2 százalékra gyorsult augusztusban. Havi összevetésben júliusban stagnáltak a fogyasztói árak, augusztusban viszont már 0,3 százalékkal emelkedtek.
Éves összevetésben Lengyelországban, Észországban és Litvániában emelkedtek a legnagyobb mértékben, egyaránt 5,0 százalékkal a fogyasztói árak. Magyarország, amely a korábbi hónapok éllovasa volt ettől alig elmaradó 4,9 százalékos inflációt "produkált". A legkisebb ütemet Máltán (0,4 százalék), Görögországban (1,2 százalék) és Portugáliában (1,3 százalék) mérték.
Vajon kit bíz meg a kormányalakítással az unió- és ukránpárti cseh elnök? 
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
