Illusztráció.
Nagyjából 1300-féle olyan, potenciálisan ártalmas anyagot használnak fel az USA-ban teljesen hétköznapi fogyasztási cikkek gyártásához, melyeket az Európai Unió már betiltott, írja a Guardian. Az európai szemmel kockázatos termékek között kozmetikumokat, fogkrémeket, de gyümölcsleveket és sajtokat is találni. Az egészséget veszélyeztető összetevők az uniósnál sokkal puhább amerikai szabályozás miatt kerülhetnek be a termékekbe.
"Sok amerikai nem is tud arról, hogy olyan vegyszereket vesz magához a termékekkel, melyeket nem teszteltek, és nem is biztonságosak" - mondta Alex Bergstein connecticuti szenátor, aki év elején egy törvénymódosító javaslatban pusztán annyi kiegészítést tett az érvényben lévő szabályozásba, hogy az államban elérhető kozmetikumoknak a jövőben kelljen megfelelni az Európai Unióban megállapított kémiai biztonsági irányelveknek. A módosító valószínűleg nem jut el a szentesítésig.
Bergstein, aki korábban a Mount Sinai gyermekegészségügyi központot vezette, arról beszélt a Guardiannek, hogy az Egyesült Államokban a cégek és gyártók élvezik az elsőbbséget, olyan szinten, hogy az már árt az állampolgárok egészségének és a természetnek is. "Szélsőségesen kileng az inga, és az embereknek most már tényleg fel kell ébrednie."
1300 a 11 ellen
Az uniós és amerikai szabályozásbeli különbségek valóban olyan nagyok lettek, hogy az utóbbi engedékenységéből következő káros egészségügyi hatások az USA lakosai életének már majdnem minden elemét érintik. Az EU csak a kozmetikumok terén 1300 anyagot tiltott be, miközben az Egyesült Államok csak 11 kockázatos összetevőt utasított ki az iparágból. Míg Európában tilos formaldehidet rakni a kozmetikumokba, addig az simán ott van az amerikai körömlakkokban és hajkiegyenesítéshez használt termékekben. A parabéneket, melyeket termékenységi problémák okozásával kapcsolnak össze, az óceán innenső felén korlátozzák, odaát viszont korlátozás nélkül keverik őket a bőr- és hajápolókba. Kőszénkátrány évek óta nem kerülhet az EU-ban és Kanadában gyártott szemfestékekbe, az USA-ban előállítottakba viszont továbbra is, gond nélkül.
Az EU által 2006 decemberében elfogadott, a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals, REACH) arra kötelezi a gyártókat, hogy bizonyítsák a regulátoroknak minden vegyi anyag kockázatmentességét, mielőtt bevonnák a gyártási folyamatba. Az USA-ban is műköüdik egy hasonló rendelet, de az csak az újonnan bevezetendő anyagokra vonatkozik, a gyártásban régóta használt, potenciálisan mérgező vegyszereket továbbra sem kell bevizsgáltatni.
Ennek következtében több olyan, csokoládék, gyümölcslevek és sajtok festésére használt ételszínezék illetve több olyan tartósítószer is legálisan használható az amerikai gyártósorokon, melyekről egy 2007-es vizsgálat kimutatta, hogy hiperaktivitást okozhat a gyerekeknél, és melyek ennek következtében több uniós tagországban is tiltólistára is kerültek. Az Atrazine nevű gyomirtót az EU-ban már évekkel a REACH-rendelet elfogadása előtt, 2003-ban betiltották, annak vízszennyező hatása miatt - az USA-ban továbbra is ez a legszélesebb körben használt permetszer. Ez a gyakorlat nem új: az ólombázisú festékeket például Európa java része már a második világháború alatt betiltotta, míg Amerikában a korlátozásra 1978-ig kellett várni.
A hivatalok tehetetlenek
Az USA-ban erőteljesen működik az iparági érdekérvényesítés, emellett a szabályozási rendszer nagyon erős bizonyítékokat követel ahhoz is, hogy egyáltalán foglalkozni kezdjen bármiféle tiltási kezdeményezéssel. Így fordulhat elő az, hogy a tengerentúlon még az azbeszt sincs betiltva: a Környezetvédelmi Hivatal (Environmental Protection Agency, EPA) ugyan 1989-ben tett vele egy próbát, de falnak rohant vele, mert a szövetségi bíróság a gyártók felháborodásának adott helyet, és lesöpörte az asztalról a hivatal aggályait. Ez akkora pofon volt az EPA-nak, hogy azóta óvakodik minden hasonló akciótól: az amerikai piacon jelen lévő több, mint 40 ezer vegyszerből mindössze hatot tiltottak be. Azok is nyilván a legmeredekebbek voltak: a rákkeltéssel kapcsolatba hozott poliklórozott bifenilek, bizonyos sprék hatóanyagait, melyek az ózonlyuk kialakulásáért tehetők felelőssé és dioxinokat, melyeket az USA hadserege a vietnámi háborúban bevetett Agent Orange gyártásához használt fel.
Az Amerikában 1976-ban elfogadott mérgező anyagok ellenőrzési törvénye (Toxic Substances Control Act, TSCA) lehetővé teszi ugyan az EPA-nak, hogy korlátozza a vegyszerek használatát, de a kritikusai szerint nagyjából hatástalan, mert javarészt az új anyagokra koncentrál, és csak 90 napot ad a hivatalnak arra, hogy bevizsgálja a kérdéses vegyszereket, mielőtt a piacra kerülnének, és meghozza a döntést, hogy ártalmas lehetnek-e az egészségre. Az 1996-ban elfogadott, Lautenberg Törvénynek nevezett módosító ugyan arra kötelezi az EPA-t, hogy vizsgálja felül az összes, a piacon lévő és potenciálisan mérgező összetevőt, de ez a folyamat kínosan lassan halad, a hivatalnak óriási hátrányt kell ledolgoznia.
Az EPA nemrég összeállított egy negyven tételes listát a felülvizsgálandó vegyszerekről, melyre felkerült az azbeszt, a formaldehid és a hűtőszekrényekben használt triklór-etilén is, mely az idegrendszert és a májat károsíthatja. Csakhogy közben egyre több haláleset történik, mely szigorúbb vegyszerszabályozással megelőzhető lett volna. 1980 óta több mint 50-en haltak meg az USA-ban a metilén-klorid miatt, mely az EU-ban tiltólistás, amerikában viszont a festékoldók összetevője. Az EPA-nak csak nemrég sikerült betiltania a fogyasztói felhasználását, de ehhez is az kellett, hogy egy sor kiskereskedő önként levegye a polcairól azokat a szereket, melyek metilén-kloridot tartalmaztak. A vegyszer azonban kereskedelmi használatban továbbra is megmaradt.
Az EPA nincs egyedül a cselekvésképtelenségével. Az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (Food and Drug Administration, FDA) például hiába talált azbesztet a Claire’s nevű gyártó kozmetikumaiban, nem nagyon tudott mit tenni, amikor a cég közölte, hogy nem hívja vissza a termékeit. A helyzet akkor oldódott meg, amikor a Claire's később meggondolta magát, és önként kivonta a forgalomból a szemfestékeit és púdereit.
Ez most tényleg a vásárlókon múlik
Scott Gottlieb, leköszönő FDA-biztos szerint ez is mutatja, hogy az 1938 óta érvényben lévő kozmetikai regulációk mennyire elavultak és frissítésre szorulók. Mint mondja, az amerikai fogyasztókat megcélzó szépségipari cégeknek jelenleg nincs semmiféle kötelezettsége arra, hogy tesztelje a termékeit és regisztrálja az FDA-nál. Gottlieb nem valami optimista a jövőre nézve:
"Abban reménykedem, hogy drámai változások állnak be a politikában, de erre kevés az esély. A szövetségi kormány alig működik, így a fogyasztóknak kell rájönnie, hogy hatalmukban áll felemelni a hangjukat, és változást követelni. De ennek még mindig nincsenek a tudatában."
(Guardian)
Saját felhasználásra készítik ezeket.
