A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisa szerint a magyar gazdaság 2015-ben is az EU átlagánál (1,8 százalék) gyorsabban fog növekedni, a tavalyi dinamika (3,6 százalék) elérésére azonban nincs esély.
A kutató a negyedévvel ezelőtti 2 százalékos helyett 2,7 százalék körüli növekedési ütemet valószínűsít. A fő gondot a beruházások várható stagnálásában, visszaesésében látják a kutatók, akik szerint a 2015-2017-ben erőteljesen visszaeső Európai Uniós pénzbeáramlást nem pótolják sem a külföldi, sem a hazai tőke befektetései.
Nincs elég beruházás
A GKI közleményében ismerteti: a növekedési dinamika fokozatosan csökken, az utolsó negyedévben már csak 2 százalék körüli ütem valószínű.
A fékeződés mindenekelőtt a beruházások stagnálásával függ össze. Ugyanakkor az exporttöbblet és a fogyasztás a tavalyinál jobban járul hozzá a gazdasági növekedéshez. A világgazdasági környezet alapvetően kedvező, a világgazdasági és ezen belül európai dinamikát azonban visszafoghatják a megnövekedett politikai kockázatok.
A bérkiáramlás idén lassul, a reálkeresetek növekedése a 2014-es 3,2-ről 2,7 százalékra, a reáljövedelemé 3-ról 2,2 százalékra csökken.
Így hat az elszámolás
Ugyanakkor a fogyasztás dinamikája 1,5-ről 2,5 százalék körülire emelkedik a harmadik éve emelkedő reáljövedelem és a banki elszámolás következtében mérséklődött hitelterhek hatására.
A lakosság fogyasztása azonban még idén is mintegy 5-6 százalékponttal elmarad a válság előttitől, s körülbelül az egy évtizeddel ezelőtti szinten lesz. A lakosság 2015-ben is nettó hitel-visszafizető marad, sőt az elszámolások lezárultával hitelállománya jelentősen csökken. Az új hitelek felvétele kissé növekszik.
Az állóeszköz-felhalmozás négy évi csökkenést követően 2013-ban 5,2, 2014-ben 11,7 százalékkal bővült, de még így is körülbelül 7 százalékkal elmarad a válság előtti szinttől. Idén már csak stagnálás várható a tavalyi magas bázis, az EU forrásokból megvalósított beruházások visszaesése és a kifulladó autóipari fejlesztések következtében - olvasható a prognózisban.
Nem kell a hitel
Az átlagos reálkamat a növekedési hitelprogram hatására kissé mérséklődött, de még mindig magas. A fejlődésre képes kkv-k viszonylag olcsón juthatnak forráshoz, ugyanakkor a vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni. A beruházási ráta a 2013. évi 19,9-ről 2014-ben 21,8 százalékra emelkedett, idén pedig 21,4 százalékra csökken.
8 százalék alatt a munkanélküliség
A foglalkoztattak száma a tavalyi kiugró (statisztikailag 5,3 százalékos) emelkedés után idén 1 százalék körüli mértékben bővül, mivel a közfoglalkoztatás már alig emelkedik, a lassuló gazdasági növekedés a versenyszektorban csak szerény bővülést valószínűsít, ugyanakkor folytatódik a külföldi munkavállalás terjedése. A munkanélküliségi ráta 2015-ben várhatóan 7,4 százalék körülire csökken.
A GKI kutatói szerint éves átlagban 0 körüli, vagy néhány tizeddel magasabb infláció várható. Az alapkamat a prognózis szerint valószínűleg csak 1,5 százalékra csökken, trendforduló az amerikai kamatemeléshez kapcsolódóan (ez év őszén vagy a jövő év elején) várható.
310 forint körül marad az euró
Az elemzés megjegyzi, hogy a forint gyengülő trendjében nem várható fordulat, éves átlagban a GKI 310 forintos euró árfolyamot vár.
Magyarország folyó fizetési és tőkemérlegének együttes többlete 2014-ben elérte a 8,6 milliárd eurót. Ez a GKI szerint 2015-ben 8,2 milliárd euróra csökken, az áruk és szolgáltatások növekvő aktívuma ugyanis nem tudja ellentételezni a fejlesztési célú EU-transzferek visszaesését.
Magyarország adós-besorolásában 2014 végén és 2015 első felében némi javulás történt. Valószínű, hogy az év második felében minden minősítő pozitív kilátással látja el a magyar besorolást, de a befektetésre ajánlott kategóriába való átsorolás 2016-ra csúszhat a GKI várakozás szerint.
Hatalomra kerülhet a szélsőjobboldali AfD? 
