|
| Forrás: CA-CIB |
Guillaume Tresca, a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank (CA-CIB) kötvénypiaci stratégájának legfrissebb elemzése szerint Magyarország az egyik legérzékenyebb európai gazdaság, exportjának 77 százaléka az EU tagországaiba irányul, ami normális körülmények között is kitetté teszi az országot az európai konjunkturális helyzetnek, de ez a hatás a belső kereslet gyengélkedése idején különösen erős lehet.
A stratéga elemzése szerint márpedig a magas adósságállomány elleni küzdelemben a közösségi költekezés visszafogása, az adóemelések, valamint a banki források elapadása miatt a belső kereslet nem képes kompenzálni a kivitel mérséklődését.
A tanulmány szerint ugyancsak növeli az ország kitettségét, hogy bankpiacának 79 százaléka európai bankok kezében összpontosul, ami az egyik legmagasabb ráta Európában. Ehhez képest a Fidesz-kormány erősen üzletellenes retorikájával, a banki különadóval, valamint a fix árfolyamon történő jelzálogtörlesztés költségeinek bankokra történő áthárításával elriasztotta a külföldi bankokat, amelyek visszafogták magyarországi tevékenységüket és csökkentették magyarországi kitettségüket.
Tresca szerint Magyarország az elmúlt években nem szenvedett a külső források hiányától. A külföldi befektetők részaránya az állampapír-tulajdonosok között rekordmagasságokat ért el, ám ez a trend az utóbbi egy hónap sikertelen állampapír-kibocsátásainak fényében megfordulni látszik. Ebben az amúgy sem kedvező környezetben érte az országot a Moody’s leminősítése, ami tovább szűkíti a külső finanszírozás mozgásterét.
Az IMF-tárgyalások bejelentésével a kormány feltehetőleg időt akart nyerni, átmenetileg enyhítve a forintra nehezedő nyomást, ám a CA-CIB elemzője szerint ez paradox módon vissza is üthet, és a korábbnál is nagyobb nyomás alá helyezheti a forintot. A harcos külföldellenes – és ezen belül az IMF-ellenes – retorika eredményeként ugyanis a kormányzat számára nehezen elfogadható egy készenléti hitelmegállapodás, amelynek feltételeit az IMF diktálja.
Guillaume Tresca úgy véli, hogy kézenfekvő megoldás lenne elhalasztani a 2008–2009-es IMF-támogatás visszafizetését, ami jelentősen csökkentené az ország 2012-es külső finanszírozási igényét. A visszafizetés az eredeti megállapodás szerint 2012-től 2014-ig 16 milliárd euró külső finanszírozás megújítását teszi szükségessé, ami forintban kifejezve további forintgyengülés mellett a mainál is nagyobb terhet róhat a magyar gazdaságra. A CA-CIB elemzése szerint ehhez azonban a készenléti hitelmegállapodás feltételeit legalább részben el kell fogadnia a kabinetnek.
