Az Iszlám Állam szíriai fővárosáért is megindult a harc

Nem húzza az időt a jelenlegi amerikai elnök, megindították a Rakka visszaszerzésére indított hadműveletet is, noha sokkal szerényebb erők állnak rendelkezésre, mint Moszulnál. A bevethető erők javát a kurdok jelentik, bár kétségtelen, hogy eddig mind Irakban, mind Szíriában a leghatékonyabb harcosoknak bizonyultak. Kétségkívül az a tény, hogy egyszerre zajlik az Iszlám Állam két utolsó érdemi bázisának ostroma, igen nagy terhet ró a dzsihádistákra, megosztja erőiket.

Sürgető

Rakka ostroma ugyanakkor azért is sürgető, mert hírszerzési források szerint az Iszlám Állam által a világ más részein végrehajtott terrortámadásokat itt tervezik meg. Ezért önmagában már az nagy eredmény lenne, ha a várost teljesen bekerítik és elvágják a külvilágtól. Ugyanakkor a hadművelet szervezésében döntő szerepet játszó Amerika sokkal nehezebb helyzetben van itt, mint Irakban. Ott nagy nehezen létrehoztak egy működőképes kormányt, egy harcképes hadsereget. A több csoportból álló ostromló haderőt amerikai tanácsadók és speciális erők koordinálják, és vigyáznak arra, hogy ne keveredjenek egymással összetűzésbe.

Török nyugtalanság

Szíriában ezzel szemben csak egy erő van, amelyre támaszkodni lehet, az úgynevezett Szíriai Demokratikus Erők, mely arab és kurd milíciákból áll. A domináns csoport az YPH nevű kurd szervezet, amely a BBC becslései szerint 25-30 ezer főből áll. Ez nyugtalanítja Törökországot, miután ő a saját kurd kisebbségével küzd, és nagyon nem tetszik neki, hogy Szíriában kurdok vonulnak be arab területekre.

A törökök szerették volna megvárni, amíg több arab harcos gyűlik össze, és ők maguk is részt szerettek volna venni a hadműveletben. Amerika azonban nem várhatott tovább: egyrészt Moszul ostroma kínálja a momentumot, másrészt Obama szeretné az elnökségéből hátralévő rövid idő alatt megsemmisíteni az Iszlám Államot. Amerika mindazonáltal felgyorsította az arab harcosok toborzását és kiképzését, mert azt szeretné, ha magába a városba ők vonulnának be.

A terv

A hadművelet így most két részre oszlik: a többségében kurd erők elfoglalják a Rakka körüli területeket és bekerítik, elszigetelik a várost, majd ha van megfelelő arab erő és a törökökkel is megállapodnak, jöhet a városba való bevonulás. Ehhez valószínűleg több amerikai katonára is szükség lesz, hogy irányíthassák a hadműveletet.

Ha sikerül végül elfoglalni Rakkát, felmerül a kérdés, hogyan üzemeljen majd a város. Működő államalakulat ugyanis nincs a közelben: Aszad kormányának hatalma oda nem terjed ki és ezt senki nem is engedné, a kurdok rendfenntartása nem lenne szerencsés az arab területeken, így valamiféle átmeneti szunnita arab önkormányzatot kellene létrehozni, amelyet a törökök is támogatnak. Moszulban a helyzet annyival egyszerűbb, hogy ha felszabadítják, visszakerül az iraki kormány fennhatósága alá. Rakka elfoglalásának fő jelentősége az lesz, hogy ezzel a két éve létrejött hírhedt kalifátus, az Iszlám Állam léte véget ér.