- Hétre emelkedett a Zaporizzsja megyei Orihivet ért orosz légitámadás áldozatainak száma. A lövedékek egy humanitárius segélyeket elosztó központként használt iskolába csapódtak hétfőn reggel.
- A Kreml hétfőn este megerősítette azokat a lapjelentéseket, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozott a Wagner magán zsoldoshadsereg vezetőjével, Jevgenyij Prigozsinnal a Wagner vezetésének júniusi lázadása után. „Valóban, az elnök tartott egy ilyen találkozót, amelyre harmincöt embert hívott meg – a cég valamennyi egységének a parancsnokát, közöttük magát Prigozsint” – jelentette ki hétfőn Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az Interfax orosz hírügynökség szerint.
- A kijevi vezetés megerősítette a terrorista módszerek melletti elkötelezettségét azzal, hogy elismerte felelősségét a Krími-híd elleni tavaly októberi támadásban – közölte hétfőn este az orosz külügyminisztérium. „A kijevi rezsim nemrég hivatalosan is vállalta a felelősséget a 2022. október 8-án elkövetett terrortámadásért a hídon, aminek következtében civilek vesztették életüket, megerősítve ezzel elkötelezettségét a terrorista módszerek mellett, és megmutatta, hogy semmiben sem különbözik a legvisszataszítóbb neonáci formációktól” – olvasható az orosz diplomácia állásfoglalásában. A minisztérium hangsúlyozta, hogy felelősségre fogják vonni a bűnösöket, és az orosz erők válasza sem marad el, „a különleges katonai művelet keretében el fogják hárítani azokat a veszélyeket, amelyek ukrán területről fenyegetik Oroszország és az orosz állampolgárok biztonságát”.
- Törökország hétfőn este beleegyezett abba, hogy Svédország csatlakozzon a NATO-hoz, ezzel megteremtve a terepet a szövetségesek számára, hogy megmutassák egységüket egy olyan csúcstalálkozón, amelynek középpontjában Ukrajna támogatása áll az orosz invázió ellen. Recep Tayyip Erdoğan török elnök blokkolása Svédország tagsági kérelmével kapcsolatban beárnyékolta a keddi találkozó előkészületeit, de a tagállamok a tizenegy órás vilniusi tárgyalásokon elsimították nézeteltéréseiket.
- Ausztrália Németországban állomásoztatott katonai repülőgéppel és egy legfeljebb százfős katonai és civil kontingenssel veszi ki részét Ukrajna katonai és humanitárius szállítmányokkal való ellátásából – jelentette be hétfőn Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök Berlinben német hivatali partnerével, Olaf Scholz-cal tartott megbeszélését követően. Az E-7A Wedgetail (egy átalakított Boeing 737) légtérellenőrző repülőgép feladata lesz egyebek között felügyelni az Ukrajnának szánt segélyek multinacionális logisztikai csomópontjait. Az elkövetkezendő hat hónapban Németországban állomásoztatott, 7040 kilométer hatótávolságú gép az európai légtérben fog járőrözni. Albanese hangsúlyozta, mindez mutatja, hogy „Ausztrália a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartásáért száll síkra”. Úgy fogalmazott, hogy jelentős hozzájárulásról van szó, és megköszönte Németországnak, hogy fogadja az ausztrál kontingenst. Scholz jó és figyelemreméltó lépésnek nevezte Canberra döntését. Hozzátette, hogy ez a jelentős ausztrál támogatás nagyon fontos Ukrajnának.
- Oroszország továbbra is együttműködik Pekinggel, és számíthat Kína „baráti vállára” – jelentette ki hétfőn az orosz parlament felsőházának elnöke, miután Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. „Szilárd és megbízható baráti vállra számíthatunk Kínában” – mondta Valentina Matvienko.
(MTI, The Guardian)
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. 
