Az orosz–ukrán háború volt a davosi fórum középpontjában

• Az ukrán parlament kedden megszavazta a katonai szolgálatra kötelezettek egységes elektronikus nyilvántartásának létrehozásáról és a harci cselekmények résztvevői számára igazolvány automatikus kiadásáról szóló törvénytervezetet. Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő tájékoztatása szerint az előterjesztést 249 képviselő támogatta a 450 tagú törvényhozásban.
• Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte: a régióban megnövelték azt a területet, amelyből a gyerekes családoknak kötelező távozniuk. „Figyelembe véve a biztonsági helyzetet, bevezetjük a lakosság kötelező evakuálását a kupjanzski járásbeli kindrasivkai és kurilivkai kistérségekbe, ahol jelenleg 3043-an vannak, köztük 279 gyerek” – írta a kormányzó. Kiemelte, hogy minden evakuált családnak lakhatást és anyagi támogatást biztosítanak nemzetközi humanitárius szervezetek segítségével.
• Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők csapást mértek kedden a régió két falvára, és ezekben három helyi lakos megsérült.
• Az Oroszországgal határos Szumi megye katonai közigazgatása arról számolt be a Telegramon, hogy a régiót az elmúlt egy nap alatt az orosz erők 23 alkalommal lőtték, és 110 robbanást lehetett hallani. Személyi sérülésről nem számoltak be.
• Ukrajna közölte, hogy lelőtt egy orosz A-50-es kémrepülőgépet és egy Il-22-es parancsnoki repülőgépet az Azovi-tenger térségében. Valerij Zaluzsnij tábornok, Ukrajna katonai főparancsnoka ezt mondta: „Az ukrán légierő megsemmisített egy ellenséges A-50-es nagy hatótávolságú radarfelderítő repülőgépet és egy ellenséges IL-22-es légi irányító központot. Hálás vagyok a légierőnek a tökéletesen megtervezett és végrehajtott műveletért az Azovi-tenger térségében!”
• Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők az utóbbi egy napban a teljes frontvonalon intenzíven támadták az ukrán hadállásokat. Az ukrán csapatok a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka térségében verték vissza a legtöbb ellenséges támadást. Mindössze 24 óra alatt több mint 90 összecsapás volt a szemben álló erők között. A vezérkar összesítése alapján az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége több mint 372 ezer. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett két orosz repülőgépet, 24 harckocsit, harminc tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 12 drónt.
• Négy ukrán harckocsit semmisített meg az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg, köztük két Leopard-2 típusút a Kupjanszk körzetében vívott harcokban – közölte keddi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint az orosz haderő három frontszakaszon tizenöt rohamot vert vissza, közülük hat olyat, amelyet Kupjanszk felől indítottak az ukránok. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az ukrán fél vesztesége a fronton csaknem ezer katona volt, akik közül a legtöbben, mintegy 280-an Donyeck körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett öt páncélozott harcjárművet, négy gyalogsági harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin önjáró löveget, négy amerikai M777-es vontatott tarackot, valamint tizenhárom HIMARS-rakétát és 69 drónt.
• Oroszország naponta mintegy 1000-1100 újoncot mozgósít a fegyveres erőihez – mondta Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) helyettes vezetője az RBC-Ukrajina című lapnak adott interjúban. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma (MoD) szerint Oroszország valószínűleg „jelentősen felfújta” azoknak a számát, akik szerinte csatlakoztak az ország fegyveres erőihez, és az újoncok aránytalanul nagy arányban származnak elszegényedett és vidéki közösségekből.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a davosi Világgazdasági Fórumon kedden elmondott beszédében kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „olyan ragadozó”, aki nem elégszik meg azzal, hogy „befagyasszák” a konfliktust Ukrajnában. „2014 óta több kísérlet is volt arra, hogy befagyasszák a háborút a (kelet-ukrajnai) Donyec-medencében. Befolyásos kezesek álltak a kezdeményezés mellé (Angela Merkel volt) német kancellár és (Francois Hollande egykori) francia elnök személyében. De Putyin olyan ragadozó, aki nem éri be fagyasztott termékekkel” – mondta Zelenszkij. Az ukrán elnök azzal vádolta az orosz államfőt, hogy az „megpróbálja normálisnak beállítani a tömeges deportálásokat, a letarolt városokat és falvakat és azt a rémületes érzést, hogy ez a háború esetleg soha nem ér véget”. „Valójában Putyin testesíti meg ezt a háborút, és ő nem fog megváltozni” – tette hozzá. Zelenszkij ismételten felszólította a nyugati országokat, hogy támogassák még több fegyverrel Ukrajnát. Szavai szerint „egyre nyilvánvalóbb jelei vannak annak, hogy Oroszország esetlegesen újabb agresszióra készülhet Ukrajnán túl is”. Kiemelte, hogy Ukrajna szövetségeseinek elsősorban harci repülőgépeket kellene biztosítaniuk Kijev számára annak érdekében, hogy az ukrán erők „légi fölénybe” kerüljenek Oroszországgal szemben. Megjegyezte, hogy az orosz fekete-tengeri flottával szemben már tudtak sikereket elérni, és hangsúlyozta, Ukrajna azt is „bebizonyította, hogy képes megsemmisíteni olyan orosz harci repülőgépeket, amelyeket korábban soha senki nem lőtt még ki”. Az ukrán elnök arra ösztökélte a nemzetközi partnereket, hogy fektessenek be az ukrán gazdaság fejlesztésébe, mert Kijev ilyen módon lesz képes megerősíteni a Nyugat biztonságát. „Erősítsék meg a gazdaságunkat, és mi megerősítjük az önök biztonságát” – fogalmazott. A fórum résztvevőihez fordulva Zelenszkij azt kérdezte, hogy ma melyik európai ország tudna az ukránhoz hasonló ütőképes hadsereget kiállítani, amely képes lenne megállítani az orosz agressziót? „Az önök országai hány férfit és nőt lennének hajlandók küldeni egy másik állam, egy másik nemzet védelmére? Annak alternatívájaként, hogy a következő években együtt kelljen harcolnunk Putyin ellen, nem jobb-e, ha most vetünk véget neki és katonai stratégiájának, hiszen bátor ukrán férfiak és nők már ezt teszik?” – tette fel a kérdést Zelenszkij. Elégedetlenségét fejezte ki továbbá a nyugati szankciókkal kapcsolatban arra hivatkozva, hogy azok még az orosz rakétagyártást sem akadályozzák. „Természetesen hálás vagyok minden egyes szankciócsomagért. A Nyugat nyilvánvaló gyengéje ugyanakkor, hogy az orosz atomipar továbbra sincs globális szankciók alatt, pedig Putyin az egyetlen terrorista a világon, aki túszul ejtett egy atomerőművet” – fogalmazott.
• Az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen kedden a Világgazdasági Fórum (WEF) éves ülésén Davosban tartott beszédében több fegyveres és pénzügyi támogatást sürgetett Ukrajna számára, és arra kérte az ország támogatóit, hogy „tartsanak ki”. Von der Leyen szerint Ukrajnának „kiszámítható finanszírozásra van szüksége 2024-ben és azt követően is”. Az Európai Bizottság elnöke szerint Ukrajna győzedelmeskedhet a háborúban, miután több területet is felszabadított orosz megszállás alól.

• Ukrajna katonai támogatása abszolút prioritás, a nem szűnő orosz támadások intenzitásának erősödése miatt az uniós szolidaritás fokozása szükséges – jelentette ki Hadja Lahbib belga külügyminiszter Strasbourgban kedden. Hadja Lahbib, az Európai Parlament plenáris ülésének az Ukrajnának szánt katonai segítségnyújtásra vonatkozó uniós kötelezettségvállalás betartásáról szóló vitán azt mondta, az ukránok napról napra megmutatják, milyen példátlanul bátrak és képesek felvenni a harcot az orosz agresszióval. Megmutatják, hogy Ukrajna része az európai családnak – mondta.  „Rendelkezésünkre áll minden forrás, hogy Ukrajnát hosszú távon támogassuk. Ez Európa érdeke is, hiszen az orosz agresszió a mi értékeinket és önállóságunkat is veszélyezteti” – fogalmazott.  A belga külügyminiszter fontosnak nevezte az ukrajnai pénzügyi és katonai segítségnyújtás fenntartását, és azt mondta: aki ennek ellenkezője mellett érvel, az Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán áll. Kijelentette: Oroszországgal szemben az EU-nak egységesnek kell maradnia, és fenn kell tartania a Moszkva elszigetelését célzó nemzetközi szintű politikáját. A szankciók fenntartása révén csökkentenie kell, hogy Oroszország finanszírozni tudja ukrajnai háborúját. Ezzel összefüggésben megjegyezte: az orosz gazdaság meggyengült, az orosz fizetőeszköz, a rubel értéke jelentősen csökkent a nemzetközi pénzpiacokon. Közölte továbbá, az Európai Unió Tanácsának január elején kezdődött féléves belga elnöksége meg kívánja tárgyalni annak lehetőségét, hogy az Európában befagyasztott orosz vagyont el lehessen kobozni és Ukrajna újjáépítésére lehessen felhasználni. „Fent kell tartanunk a béke érdekében folytatott erőfeszítéseinket, amelyet nem akar más senki jobban, mint maga Ukrajna” – tette hozzá beszédében a belga külügyminiszter.
• Fogy az idő arra, hogy az Egyesült Államok kongresszusa elfogadja az új finanszírozási megállapodást az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek növelésére – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az ABC News amerikai hírtévének adott keddi interjújában, hozzátéve, hogy ha elfogynak a fegyverek, az ukránok „lapátokkal harcolnak tovább”. Ezért arra kérte az amerikai törvényhozást, hogy hagyja jóvá a két ország közötti finanszírozási megállapodást.  Az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy az országának nyújtott nagyobb pénzügyi támogatás potenciálisan segít elkerülni a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontációt, így azt, hogy amerikai csapatoknak kelljen harcolniuk. „Bármibe kerül is Ukrajna támogatása, ha Ukrajna veszít, sokkal, de sokkal nagyobbak lesznek a világban keletkező konfliktusok megoldásának költségei. Ha a Nyugat nem tudja megállítani Oroszország területfoglalását Ukrajnában, akkor ki mást tud megállítani a világ más részein? Ha kifogyunk a fegyverekből, lapáttal fogunk harcolni, mert most az ukrán nemzetnek a léte forog kockán” – mondta Kuleba. A tárcavezető kizárta annak lehetőségét, hogy Kijev tárgyalásokat kezdjen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel mindaddig, amíg Ukrajna nem lesz sokkal erősebb a csatatéren. Utalva arra, hogy a Donyeck megyei Avgyijivka körül az orosz hadsereg nemrég elfoglalt egy kisebb területet, elismerte, hogy az oroszok „megtanulták a leckét”, és most „sokkal felkészültebbek a háborúra”. „Több vereséget” jósolt viszont Oroszországnak az idei évre. Kijelentette, hogy ezek a „minimális” orosz nyereségek „rendkívül nagy költségekkel” jártak, és elvetette azt az álláspontot, hogy Oroszország fölényben volna a csatatéren.
• Orbán Viktor magyar miniszterelnök Robert Fico szlovák kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján kitért a február 1-jei uniós csúcstalálkozóra is, emlékeztetve, hogy azon két kérdést fognak tárgyalni: hogyan segítsék Ukrajnát, illetve hogyan módosítsák az EU költségvetését. Magyarország a két kérdés szétválasztása mellett van, mert azt szeretné, hogy az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget az unió költségvetésén kívül adják – hangsúlyozta. Elismerte, hogy szükség van Ukrajna megsegítésére, ám ezt álláspontja szerint úgy kell megtenni, hogy ne okozzon kárt az EU költségvetésében. Márpedig 50 milliárd eurót odaadni négy évre előre az unió költségvetéséből éppen ezt jelentené, végül pedig a tagállamoknak járó források is Ukrajnában köthetnének ki – figyelmeztetett. Ha létre akarunk hozni egy pénzügyi eszközt Ukrajna számára, azt hozzuk létre a költségvetésen kívül – javasolta. Kiemelte: Magyarország nem szeretne közös hitelt felvenni, de készen áll arra, hogy a rá eső összeget a nemzeti költségvetésből biztosítsa Ukrajnának. Ha ezt a javaslatot Brüsszel elfogadja, Ukrajnának lesz segítsége a költségvetésen kívül, ám ha nem, kénytelen vagyok ezt a folyamatot megállítani – közölte. Az uniós költségvetés módosításával kapcsolatban elmondta, Magyarország a Szlovákia számára fontos pontok mindegyikét tudja támogatni. Magyarország készen áll arra, hogy támogassa Ukrajnát, ezt a saját költségvetéséből meg fogja oldani, de nem akar senkivel közösen hitelt felvenni és nem akarja, hogy ez a kérdés bekerüljön a költségvetésbe – összegzett.

(MTI, The Guardian)