Két év kimaradás után a Pfizer újra meghozta. Mit mondjak? El vagyok ragadtatva!”
„Öt éve léptem a változókorba, a Moderna azonban 1 napra visszaállította a ciklusomat.”
„Februárban kaptam az első Astrát, azóta nincs vérzésem …”
„Ennyire még sosem fájt, mint az oltás utáni első hónapban”.
„Sinopharmot kaptam a menstruációm előtt egy nappal, két hete azóta se semmi”.
„Nálam hőhullámokat okozott a Szputnyik”
Ilyen és ehhez hasonló bejegyzések tarkítják a Koronavírus vakcináció FB-csoport egyik posztját, amely a nők oltás után megváltozott ciklusairól szól.
„Egyelőre még nincs igazolva a menstruációs rendellenességek (erős, vagy szokatlan időben jelentkező menstruáció, posztmenopauzális korban bekövetkező vérzés) és a vérlemezkeszám-csökkenés között kapcsolat, de akár ez is lehet a jelenség hátterében” – írja Dobson Szabolcs gyógyszerész, az FB-csoport vezetője.
Azt is írja, hogy a British Medical Journal szerint április 5-ig az angol gyógyszerhatósághoz (MHRA) körülbelül 958 posztvakcinációs menstruációs rendellenesség bejelentés érkezett, amelyek között az AstraZeneca után kétszer akkora volt a bejelentések száma (643), mint a Pfizer-vakcinációt követően (315), ami önmagában még nem jelent semmit. Ugyanakkor ismert az AstraZeneca-vakcina ritka vérrögképződést (CVST) okozó hatása vérlemezkeszám-csökkenéssel társulva.
A szokatlanul erős menstruációs vérzést ezért okozhatja a háttérben meghúzódó vérlemezke-rendellenesség is, és az erős vérzés nyomán kialakuló vérszegénység (anémia) tovább súlyosbíthatja az alacsony vérlemezkeszám következményeit. Ezért a gyógyszerész arra buzdítja a nőket, hogy az oltást követő potenciális mellékhatásként minden furcsaságot jelentsenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet felé a vakcináció és a menstruációs rendellenességek közötti kapcsolat tisztázására. Az egyik kommentelő pedig a világ legnagyobb ezirányú kutatására hívja fel a figyelmet: segíteni lehet azzal is, ha az észrevételeket jelentik a nők az Illinois Egyetemnél.
A magyar nők tapasztalásait támasztja alá a New York Times is, amelyben Sabra Klein, a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola immunológusa azt mondja, hogy
'a nemek közötti különbség teljesen összhangban áll a korábbi oltásokról szóló jelentésekkel".
Márciusban az Amerikai Egyesült Államokban beadott első 13,7 millió Covid-vakcina dózis mellékhatásairól 7000 ember jelentett, akik 79 százaléka nő volt. De korábbi tanulmányok is azt mutatják, hogy 1990-2016 között a nők az oltásokkal kapcsolatos anafilaxiás reakciók 80 százalékát jelentették. Összességében a nőknek több reakciójuk van az influenza és a hepatitis B elleni oltásokra, valamint a kombinált kanyaró-, mumpsz- és rubeola-oltásokra.
A különbségeknek sok oka lehet. A nők általában erősebb immunrendszerrel rendelkeznek, amely több antitestet képes előállítani az oltásokra adott válaszként, s ez kapcsolatban állhat olyan reproduktív hormonokkal, mint az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron. Az ösztrogén például az immunsejtekben több antitestet termelhet, a tesztoszteron pedig elnyomhatja az immunvegyszerek termelését a szervezetben.
Ezenkívül az immunrendszerrel kapcsolatos gének az X-kromoszómán vannak, amelyekből a nőknek két példányuk, a férfiaknak egy van. A tudósok úgy vélik, hogy ez részben megmagyarázza, miért több nő szenved autoimmun betegségben.
„A nőknek gyakran alacsonyabb dózisokra van szükségük ugyanahhoz az oltási reakcióhoz, mint a férfiaknak” – teszi hozzá Klein.
Hogy mennyire nem fekete vagy fehér az oltások utáni ciklusreakció, az is bizonyítja, hogy a nők másik csoportjának éppenséggel rendbehozta a menstruációját.
„Nekem a Pfizer beállította a teljesen felborult ciklusomat. A pandémia kezdetén többször is kihagyott egy-egy hónapot, januárban megkaptam mindkét Pfizert, azóta újra normális a ciklusom”.
„A lányomnak a Pfizer után fájdalommentesen jött meg, pedig előtte mindig nagyon szenvedett.”
„Nálam semmi mellékhatása nem volt”.
A FB-csoportban a poszthoz kapcsolódóan egy doktornő ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy páciensei körében a fertőzés után is vérzészavarok tapasztalhatók.
„Leggyakrabban a vérzészavar a betegséget követő 3-6 hónapban jelentkezik, leginkább közti vérzés formájában, illetve elhúzódó vérzés képében. Ritkábban a ciklus teljes felborulása, illetve a menzesz kimaradása volt tapasztalható.”
Mivel az inzulinreziszentencia a szakterülete, ultrahangos, labor- és cukorterheléses vizsgálatok után azt valószínűsíti, hogy a Covid-fertőzés nemcsak vérzészavarokat, hanem cukorproblémákat is okozhat.
Az oltásokat követő vérzészavarokkal kapcsolatban érdeklődtünk az Országos Gyógyszerészeti Intézetnél, hogy hány nő jelentett ilyen oltási mellékhatást, esetleg vakcinafajtákra lebontva van-e erről statisztikájuk. Amint megérkeznek a válaszok, cikkünket frissítjük. Kérdéseinket elküldtük az Operatív Törzsnek is, de a mai tájékoztatón nem kaptunk azokra válaszokat.
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
