- Készült egy fénykép egy robbanóanyaggal megrakott autóról, amely az ukrajnai Kahovka-gát tetején parkolt, ez pedig további bizonyítékot szolgáltat arra, hogy Oroszország áll a gátrobbantás mögött. Az ukrán különleges erők kommunikációs tisztviselője az Associated Pressnek azt mondta, úgy véli, hogy az autó azért volt, hogy megállítsák az ukrán előrenyomulást, és felerősítsék a tervezett robbanást.
- Az ukrán és az orosz erők is súlyos veszteségeket szenvedtek el – közölte a brit katonai hírszerzés az ukrán ellentámadás kezdete után két héttel. Az orosz csapatok veszteségei brit illetékesek szerint a márciusi bahmuti csata csúcsa óta a legnagyobbak Donyeck régióban, Ukrajna azt állítja, hogy 4600 katonát öltek meg vagy sebesítettek meg.
- Hanna Maliar ukrán védelmiminiszter-helyettes kijelentette, hogy hazájának „kemény párbajra” kell készülnie, de „a legnagyobb csapás még hátravan”. Külön elmondta, hogy Oroszország jelentős számú egységet összpontosított keletre, de az ukrán erők megakadályozzák előrenyomulásukat. Az ország keleti részén kialakult helyzetet „nehéznek” minősítette.
- Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij Risi Sunakkal folytatott telefonbeszélgetésében megvitatta országának nagy hatótávolságú fegyverek iránti igényét, és szigorúbb szankciókat szorgalmazott Oroszországgal szemben. A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság szilárdan Ukrajna mögött áll, és úgy vélte, „ezek kis előrelépések sikert hoznak”.
- Dánia 21,9 milliárd dán korona (1100 milliárd forint) értékben tervez katonai támogatást nyújtani 2023 és 2028 között Ukrajnának – jelentette be hétfőn a dán védelmi minisztérium. Az állásfoglalás szerint a segélyt egy márciusban létrehozott alapon keresztül fogják eljuttatni Ukrajnának, miután Koppenhága azt tűzte ki célul, hogy a kijevi vezetés "egyik legjelentősebb támogatója legyen". Az alap 7 milliárd dán koronával kezdte működését, amit humanitárius, katonai és gazdasági újjáépítési célokra szántak. Egyelőre nem világos, hogy az összegből eddig mennyit használtak fel. "Büszke vagyok, hogy Dánia továbbra is jelentős hozzájárulást tesz. Ukrajna változatlanul nagyban függ a katonai támogatástól" – jelentette ki Troels Lund Poulsen védelmi miniszter.
- Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn Pekingben megbeszélést folytatott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, fogalmazása szerint "a két ország közötti feszültségek csökkentésének érdekében". Blinken közölte: megkérte a kínai kormányt, hogy "legyen nagyon körültekintő "abban az esetben, ha felmerül a gyanú, hogy kínai cégek Oroszországnak adnának el olyan technológiát, amelyet felhasználhat az Ukrajna ellen folytatott háborúja során. Kijelentette, hogy országa nem akarja gátolni a kínai gazdasági fejlődést, de nem áll az érdekükben olyan technológiákat Kínának szállítani, amelyek ellenük fordíthatnak.
- A bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij arra buzdította támogatóit, hogy indítsanak széles körű kampányt Moszkva ukrajnai akciói ellen, miközben ő újabb vádak miatt áll bíróság elé, amelyek miatt évtizedekre rács mögött tarthatják. A szövetségesei által a közösségi oldalakon közzétett nyilatkozatában Navalnij kijelentette, hogy a per lezárására vonatkozó döntés Vlagyimir Putyin orosz elnök félelmének jele.
(MTI, The Guardian)
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
