Korábban egy költségvetési tanácsi határozat megállapította, hogy a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló, az Országgyűlés által július 12-én elfogadott törvényjavaslat fejezeti főösszegei eltérnek a Költségvetési Tanács által vizsgált korábbi törvénytervezettől. A KT ezért további információk átadására és hatástanulmányok elkészítésére kérte fel a nemzetgazdasági minisztert.
| A jövő évi büdzsében a kiadások a kormány által eredetileg tervezettnél 260 milliárd 452,7 millió forinttal, 15.737 milliárd 431,3 millió forintra emelkedtek, míg a bevételek 283 milliárd 852,7 millió forinttal, 15.083 milliárd 554,3 millió forintra nőttek. A hiány így 23,4 milliárd forinttal, 653 milliárd 877 forintra javult, ami továbbra is a GDP 2,2 százalékának felel meg. Részletek>>>> |
A költségvetési törvényjavaslat benyújtása óta azonban az Országgyűlés számos, a költségvetés bevételi és kiadási oldalát, valamint az adórendszert több esetben jelentős mértékben módosító javaslatot fogadott el. Az elfogadott módosító javaslatok következtében a 2013-as költségvetési törvény, amelynek sarokszámait 2012. július 12-én rögzítette az Országgyűlés, alapjaiban különbözik attól a költségvetési törvénytervezettől, amit a tanács vizsgált, és amivel kapcsolatban alapvető ellenvetése nem volt. Megjegyezték, hogy a tranzakciós adó átalakítása, a kisvállalati adó és a tételes vállalati adózás bevezetése, valamint a munkáltatói járulékterheket érintő változások következtében alapjaiban változik a vállalatokat terhelő adók rendszere. A változások érdemi viselkedési hatást válthatnak ki, így a 2013. évi költségvetési hiányra gyakorolt hatásuk csak részletes hatástanulmányok alapján ítélhető meg.
A költségvetés az adóbeszedés hatékonyságának tervezett javításából a GDP több mint fél százalékát kitevő többletbevétellel számol. A jelentős hatékonyságjavulást alátámasztó intézkedési tervek azonban nem ismertek teljes körűen. Ezért a tanács fontosnak tartja, hogy a szükséges információk birtokában véleményét kifejtse ezekről a folyamatokról is.
Orbán Viktor július 2-án hirdette meg a kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervét: ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet. A 300 milliárd forintos csomagról várhatóan szeptemberben szavaz a parlament.
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
