Ilham Aliyev a Bakuban tartott nemzetközi konferenciához intézett üzenetében azt állította: Párizs destabilizálja a régiót azzal, hogy "felfegyverzi" Örményországot. Baku és Jereván között a feszültség akkor éleződött ki ismét, amikor Azerbajdzsán szeptemberben villámháborúban visszafoglalta a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, de örmény többségű, szakadár Hegyi-Karabahot, ahonnan a helyiek szinte kivétel nélkül elmenekültek az offenzívát követően.
A két ország korábban két háborút is vívott a terület feletti ellenőrzés érdekében, az egyiket 1988 és 1994 között, a másikat 2020 őszén. Franciaország az elmúlt hónapokban közvetítő szerepet vállalt a két volt ország között, és egyben rendíthetetlen támogatásáról biztosította Örményországot. Jereván attól tart, hogy Hegyi-Karabah visszafoglalása felbátorítja nagyobb és jobban felfegyverzett szomszédját, amelynek egy része, Nahicseván exklávéként ékelődik Örményország és Irán közé. Párizs azt is bejelentette, hogy beleegyezett katonai felszerelések szállításába Örményországnak.
A két ország között már többször tartottak béketárgyalásokat, de az utóbbi időben nem sok előrelépés történt. A múlt héten Azerbajdzsán visszautasította, hogy részt vegyen az Örményországgal novemberre az Egyesült Államokban tervezett tárgyalásokon, Washington "részrehajló" álláspontjára hivatkozva. Párizs ugyanakkor azzal vádolta meg Azerbajdzsánt, hogy manipulációs tájékoztatási kampányt folytat, amelynek célja Franciaország lejáratása.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
