Az EP brüsszeli plenáris ülésén, 529 szavazattal, 45 ellenszavazat és 14 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az Európai Parlament képviselői Georgiával kapcsolatban azt mondták, a tagállami vezetőknek szintén tagjelölti státuszt kellene adniuk az országnak, de csak akkor, amikor a georgiai kormány teljesíti az Európai Bizottság véleményében megjelölt prioritásokat.
Az Ukrajna elleni orosz háború idején ez a lépés a vezető szerep, az elszántság és a jövőkép felmutatásával egyenértékű - fogalmaztak.
A képviselők ugyanakkor ragaszkodtak ahhoz, hogy "nincs gyorsított út" az uniós tagsághoz, a csatlakozásnak továbbra is érdemeken alapuló, strukturált folyamatnak kell lennie, amelynek során teljesíteni kell az uniós tagság feltételeit és hatékony reformokat kell végrehajtani.
Az EP felkérte Ukrajna, Moldova és Georgia hatóságait, hogy "egyértelműen bizonyítsák politikai elhatározásukat" népük európai törekvéseinek megvalósítására, azaz gyorsítsák fel a reformokat az uniós tagsághoz szükséges feltételek mihamarabbi teljesítéséhez.
Az állásfoglalás hangsúlyozza azt is, hogy nincs alternatívája az Unió bővítésének, amely a stabil, erős és egységes Európai Unió geostratégiai befektetésének tekinthető. Hangsúlyozták: az EU-tagságra törekvő országok teljes jogú tagságának kilátásba helyezése az Unió saját politikai, gazdasági és biztonsági érdeke. A nyugat-balkáni országok elakadt bővítési folyamatának is új lendületet kell kapnia - tették hozzá.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. éves rendes közgyűlésén 5,8 milliárd forint nettó eredményről számolt be a 2024. évi üzleti beszámolójában.
