Az adatok szerint 2023-ban 0,3 százalékkal, azaz 30 200-zal nőtt a svéd lakosság lélekszáma, ami a legalacsonyabb növekedésnek felel meg 2001 óta.
Ezt azzal magyarázzák, hogy az előző évhez képest a születésszám csökkent, és a korábbinál kevesebb bevándorló érkezett, miközben az országból elvándorlók száma növekedett.
Mint a számokból kiderül, a svéd nők termékenységi rátája 1,44 gyermek volt édesanyánként, ami szintén történelmi mélypontot jelent.
Svédországban 100 ezer 100 újszülöttnek adtak életet 2023-ban. Az új bevándorlók száma 94 500 volt, az előző évinél 8 százalékkal kevesebb, a kivándorlóké viszont a 2022-es adathoz képest 45 százalékkal, 73 400-ra nőtt.
Az új számok ismeretében megszólaló szakértők arra figyelmeztettek, hogy ha tovább folytatódik ez a tendencia, akkor az aktív népesség csökkenése miatt nehéz helyzetbe kerülhet a társadalombiztosítási rendszer finanszírozása Svédországban.
Az északi országok, köztük Svédország termékenységi rátája a csökkenés ellenére is a legmagasabbnak számít Európában, miközben a dél-európai országokban ellenkező tendencia figyelhető meg.
Az európai uniós statisztikai hivatal (Eurostat) adatai szerint az EU átlagos termékenységi mutatója 2021-ben 1,53 gyermek volt édesanyánként. Spanyolországban ez az érték 2021-ben 1,19 volt, a tavaly regisztrált születésszám pedig a legalacsonyabb volt 1941 óta; és tavaly Franciaországban is 6,6 százalékkal kevesebb gyerek született, mint tavalyelőtt.
(MTI)
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
