|
| Trócsányi László. Kép forrása: MTI, Mohai Balázs |
A miniszter kifejtette: miután szeptemberben megszületett a kötelező betelepítési kvótarendszerről szóló uniós határozat, a kormány szakvéleményt kért az Igazságügyi Minisztériumtól. A tárca véleménye az, hogy a határozatnak számos formai és tartalmi hibája van.
Szlovákok is léptek
Trócsányi László a kereset benyújtását bátor döntésnek nevezte. Hozzátette: bár több másik tagállam egyetért azzal, azok az országok "nem szólaltak meg". Hozzátette: Szlovákia is benyújtott egy hasonló keresetet - a két ország egyeztetett is az ügyben -, de szerinte Magyarország jogilag kicsit más helyzetben van, hiszen az országon áthaladó 380 ezer ember, illetve a velük kapcsolatos eljárások lefolytatása rendkívül nagy terhet jelentett a közigazgatásnak.
Ha elutasítják...
Éppen ezért Magyarország a határozat megsemmisítésére irányuló elsődleges kereset mellett - annak elutasítása esetére - egy másodlagosat is benyújtott, amelyben annak kimondását kérik, hogy a Magyarországra vonatkozó kvóta nem alkalmazható - tette hozzá.
A tárcavezető szerint jövő év második felében születhet döntés a magyar kereset ügyében. Véleménye szerint precedens értékű döntés lesz, ami azt is megmutatja majd, hogy a jog milyen szerepet játszik az unión belül, illetve az Európai Bíróságot mennyire a jog vezérli - fogalmazott.
Szerinte a kvótahatározat megbukott a gyakorlatban, hiszen a tervek szerinti 160 ezer ember áttelepítéséből mindössze 118 ember áttelepítését hajtották végre.
|
Több sebből vérzik Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint nemzetközi egyezményt és az uniós alapszerződést is sértené a kvótarendszer, mert nem lehet menekülteket a mozgásukban korlátozni. Részletek >>>> |
Megszólalt az ENSZ menekültügyi főbiztosa. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
