Hétfőn dönt a spanyol bíróság a kabinet tagjairól, akiket egyebek mellett lázadással és közpénzekkel való visszaéléssel gyanúsítanak – írja a Reuters.
Jelenleg nyolc volt katalán kormánytag ül előzetesben, őket ha hétfőn kedvező döntés születik szabadon fogják engedni. December 21-én egyébként általános választásokat tartanak Katalóniában, amely a függetlenségpártiak szerint lényegében arról is dönteni fog, hogy folytatódjanak-e az ilyen irányú törekvések.
A Saxo Bank szakértője, Althea Spinozzi kommentárjában arról ír, hogy a katalán régió már a korábbi években is volt, hogy ráijesztett a befektetőkre, legyen itt szó akár a spanyol ingatlanpiacon 2008 és 2013 között kialakult buborékról, vagy a függetlenségi törekvésekről.
Nehéz helyzetben az egységpártiak
A szakértő szerint az októberi választások nem okoztak túl nagy riadalmat befektetők körében - de nem árt tisztában lenni azzal, hogy az októberi választások törvénytelenek voltak, míg a december 21-i referendum már legitim lesz. Habár a közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy a Katalónia függetlensége mellett kiálló pártok (a PdeCat, az ERC és a CUP) nem fogják az abszolút parlamenti többséghez szükséges 68 mandátumot megszerezni, de jobban szervezettek, mint a spanyol egység melletti pártok.
Ezzel előfordulhat, hogy a választásokon nem születik végső megoldás. Ha a függetlenségpártiak többségbe kerülnek, folytatják küzdelmüket a katalán függetlenségért, amennyiben viszont az egységpártiak nyernek, úgy valószínű, hogy nem fogják tudni kormányozni a régiót – a szeparatisták számára pedig minden olyan fejlemény, amely az egységpártiak inkompetenciájára utal, komoly muníciót jelent.
Nem a katalánok miatt kell aggódni
Azt gondolhatnánk, hogy a függetlenség kérdésének elhúzódásával a nagy vesztesek a katalán kitettséggel rendelkező vállalatok eszközei lesznek. De ha megvizsgáljuk a katalán Sabadell és CaixaBank pénzintézetek alárendelt kötvényeit (amelyek általában a legérzékenyebben reagálnak a piaci mozgásokra), azt láthatjuk, hogy ezeknek a kötvényeknek a hozamai csak 60, illetve 30 bázisponttal emelkedtek az októberi referendumot követően, majd meredek esésnek indultak, és új mélypontokat értek el, miután a spanyol kormány határozottan fellépett az egység mellett.
Annak oka, hogy a spanyol vállalati kötvények miért csak felszínes reakciókat mutattak, nagyon egyszerű: a legtöbb kibocsátó bevételének nagy része Spanyolországon kívülről jön. A madridi tőzsde adatai szerint az Ibex-tagok bevételeinek mindössze 36 százaléka származott Spanyolországból 2016-ban.
Összességében tehát a Saxo Bank nem számít arra, hogy a katalán fejlemények jelentős hatással lesznek a spanyol eszközökre. A függetlenségpárti mozgalmak előretörése máshol sokkal nagyobb gondokat okozhat – például Olaszországban, ahol 2018 májusában lesznek általános választások.
Pénteken kezdődik a „Pfizergate” tárgyalása az uniós bíróságon, a bizottsági elnök a célkeresztben. 
