|
| "Katalónia nem Spanyolország" - focimeccseket a katalán ultrák rendre kifeszítenek hasonló transzparenseket |
A katalán elnök, Carles Puigdemont a BBC televíziónak adott egy interjút, amelyben röviden elmondta: a katalán kormány vagy ennek a hétnek a végén, vagy a következő hét elején jelenti be Katalónia függetlenné válását Spanyolországtól. Elmondása szerint jelenleg semmilyen kapcsolat nincs Madrid és a katalán kormányzat között, amennyiben azonban Spanyolország beavatkozna, és adott esetben közvetlen irányítása alá vonná Katalóniát, az meglátása szerint „olyan hiba lenne, amely mindent megváltoztat”.
Az interjúban ugyanakkor Puigdemont visszautasította az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek azt a korábbi nyilatkozatát, amely szerint a katalán függetlenségről vasárnap tartott népszavazás Spanyolország belső ügye, és a helyzetet Madridnak a spanyol alkotmányos renddel összhangban kell kezelnie. Nem ez volt ugyanakkor az egyetlen támadó hang.
Ha alkotmányos lett volna, repülnek az EU-ból
A katalán függetlenségi népszavazást számos nyilatkozó bírálta – nem meglepő módon maga a spanyol király, VI. Fülöp is, aki szerint a katalán kormány „ismétlődően, tudatosan és szándékosan” sértette meg a törvényeket, azzal a céllal, hogy illegálisan kinyilváníthassák a függetlenségüket. Mint mondta: a katalán vezetés "döntéseivel szisztematikusan megsértette a törvényesen elfogadott legitim normákat, elfogadhatatlan hűtlenséget" mutatva az állam felé, miközben az államot épp ők képviselik Katalóniában. VI. Fülöp szerint ez a magatartás elfogadhatatlan, és veszélybe sodorhatja Katalónia és egész Spanyolország gazdasági és társadalmi stabilitását.
Komoly bírálat érkezett ugyanakkor az EU oldaláról is: Jean-Claude Juncker a referendumra reagáló hétfői nyilatkozatában kijelentette, hogy a spanyol alkotmány alapján a katalán népszavazás jogszerűtlen volt, ha azonban a spanyol alkotmánnyal összeegyeztethető módon zajlott volna le, akkor Katalónia kikerült volna az Európai Unióból. Hasonló véleményen volt a brit külügyminiszter, Boris Johnson is. Szerinte bár a brit kormányt aggasztja az erőszakos hatósági fellépés, London értelmezése szerint azonban a népszavazás nem volt alkotmányos.
Megbénult Katalónia
Ahogy arról már korábban írtunk, a spanyolok által alkotmányellenesnek bélyegzett és több-kevésbé betiltott katalán függetlenségi népszavazás végül rendőri összecsapásba torkollott, az embereket a hajuknál fogva rángatták ki a szavazóhelyiségekből, valamint a rohamrendőrök gumibotokkal ütlegelték a voksolásra összegyűlt tömeget. Katalóniában ezt követően tegnap hatalmas sztrájk zajlott, amire maga Puigdemont szólította fel az embereket: csak Barcelonában 300 ezren csatlakoztak a tüntetéshez. Az erőszakos rendőrökkel szemben is felvették a kesztyűt: kirúgták őket a hotelekből, szállodákból.
|
| Spanyol rendőrök és az önálló Katalóniát támogató szavazók dulakodnak a barcelonai Ramon Llull iskola előtt 2017. október 1-jén, a katalán függetlenségről tervezett, és a spanyol kormány által betiltott népszavazás napján. Az iskola a katalán kormány által kijelölt szavazóhelyiségek egyike. (MTI/EPA/Alberto Estevez) |
A város teljesen megbénult, semmilyen üzlet nem nyitott ki, ahogy zárva tartottak a múzeumok, színházak is. A tömegközlekedést csak a csúcsidőben biztosították, vagyis a reggeli csúcsban 35 százalékon döcögött, délután öt és nyolc között szintén ekkora kapacitással dolgoztak. Leálltak a taxik is, a reptéri buszoknak alig a fele járt. A városi önkormányzat 10 ezer alkalmazottjából 80 százalék maradt otthon, a katalán egészségügyi dolgozók kétharmada csatlakozott a kezdeményezéshez. A helyi hatóságok szerint Geronában 30 ezren, Tarragonában ötezren gyűltek össze a tüntetésekre.
|
Ma Katalónia, holnap a Székelyföld? Beköszöntött a szeparatizmus kora Világszerte láthatjuk az etnikai jogok követelésének napirendre kerülését olyan dinamikával, amelyet a második világháború óta nem tapasztalhattuk. Az etnikumok kiválása államok fölbomlását vonhatja maga után, amely a történelemben gyakran járt együtt polgárháborúval. De mi történne, ha adott esetben erőszakba torkollna egy erőteljesebb székelyföldi önállósodási törekvés és Brüsszel ugyanúgy csendben maradna, mint ahogy most teszi a katalán események kapcsán? A cikk folytatását itt olvashatod a Privátbankár.hu-n.>>> |
