|
| Spanyol rendőrök és az önálló Katalóniát támogató szavazók dulakodnak a barcelonai Ramon Llull iskola előtt 2017. október 1-jén, a katalán függetlenségről tervezett, és a spanyol kormány által betiltott népszavazás napján. Az iskola a katalán kormány által kijelölt szavazóhelyiségek egyike. (MTI/EPA/Alberto Estevez) |
A spanyol rendőrség érthetetlen ámokfutása után vasárnap este lezárták az urnákat a katalán népszavazáson majd összeszámolták a szavazatokat. Katalán illetékesek szerint a résztvevők 90 százaléka támogatta a függetlenedést Spanyolországtól; a szavazásra jogosultak 42,3 százaléka vett részt a voksoláson annak ellenére, hogy nap közben igencsak nyugtalanító képek árasztották el az internetet.
A spanyol rendőrség ugyanis több helyen konkrétan szétverte a katalánokat: betörték a szavazóhelységként használt iskolák ajtajait, a hajuknál fogva rángattak ki embereket az épületekből, lefoglaltak és elvittek szavazóurnákat. Azt természetesen régóta lehet tudni, hogy Spanyolország nem ismeri el a népszavazást, az autonómiában élő katalánoknak jó eséllyel tényleg nincs meg a jogi lehetősége arra, hogy kiszakítsanak egy darabot Spanyolországból és kikiáltsanak ott egy saját országot.
Hagyhatták volna azonban, hogy katalán lakosok papírdarabokat dobáljanak vasárnap papírdobozokba, hiszen az állami álláspont szerint úgysem volt valódi népszavazás, ami történt - ehelyett azonban úgy döntöttek, erőszakkal próbálják megakadályozni a megakadályozhatatlant.
Az Európában ritkán látott képsorok után most hol tartunk? Több mint kétmillió ember így is leadhatta a voksát, Mariano Rajoy spanyol kormányfő pedig elmondta, hogy bármi is történt, biztosan nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában vasárnap. Ez mind anélkül is megtörténhetett volna pont ugyanígy, hogy megsérül több mint 800 katalán és persze jó egytucat spanyol rendőr. A 2300 szavazóhelység közül mindössze legfeljebb 2-300-at sikerült bezárni.
Ilyen körülmények között persze valóban értelmezhetetlen az eredmény, hivatalos tárgyalásokon egy ilyen botrányos aktus kimenetele semmiképp sem használható valós érvként - az azonban biztos, hogy a spanyol állam rendőrsége egyetlen nap alatt sokkal többet tett a katalán függetlenségért, mint az elmúlt hetekben bárki.
A spanyol álláspont
| Madrid joggal ideges, hiszen Spanyolországban a lakosság kétharmada nem a többségi nemzethez tartozik, legnagyobb számban katalán, baszk illetve gallego nemzetiségűek. A három etnikum több tartományban él, az alkotmány 17 autonóm közösséget ismer el. A katalánok Európa legnagyobb önálló állammal nem rendelkező nemzetének számítanak (7,5 millió fő), közülük 6 millióan Katalóniában élnek. A konfliktus háttérről itt írtunk bővebben >> |
Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap esti sajtótájékoztatóján azt mondta: ma nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában, az állampolgárok pedig megállapíthatták, hogy a jogállam "erős és hatályos". Az MTI tudósítása szerint Rajoy úgy véli: "Megbukott egy folyamat, amely csak arra szolgált, hogy elhintse a megosztottságot, szembeállítsa az állampolgárokat, és nem kívánt helyzeteket provokáljon. Csak arra szolgált, hogy súlyos kárt okozzon az együttélésnek, amelyet minél előbb el kell kezdenünk helyrehozni".
A rendőri erőszakról azt mondta, kizárólag a törvény szerint jártak el, és a jogállam megmutatta: megvannak az eszközei, hogy megvédje magát egy ilyen komoly támadástól. Kifejtette: a történtekért ez egyetlen felelősök Katalóniában azok, "akik előmozdították a törvényesség és együttélés megtörését".
Megállapítása szerint Katalóniában a többség nem vett részt a "szecesszionisták forgatókönyvében", és megköszönte civilizáltságukat, amiért ellen tudtak állni "a legrosszabb populizmus" hívásainak, és köszönetet mondott az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek a támogatásért. A 42 százalékos részvételre azt mondani, hogy a többség civilizáltan otthon maradt, nem tűnik szerencsésnek, tekintve hogy a nap során kiderült, aki elmegy szavazni, az könnyen kaphat egyet a rendőrtől.
Rajoy bejelentette: kezdeményezi, hogy a spanyol parlament pártjaival közösen értékeljék a helyzetet.
Kikiáltják a köztársaságot?
Carles Puigdemon katalán vezető a nyilvánvalóan érvénytelen és értelmezhetetlen szavazás eredméneit látva azt mondta: Katalónia ezzel kivívta a jogot a saját államra, a köztársaságot kész egyoldalúan kikiáltani. A következő napokban a szavazás eredményét a katalán parlament elé terjesztik.
Puigdemon azt is mondta: az EU többé nem nézhet a másik irányba, ha a katalán kérdés szóba kerül. Ebben pedig igaza van: az EU álláspontja lesz az egyik legérdekesebb kérdés hétfőn (azon túl, hogy néhány tagország már elítélte a rendőri erőszakot). Hiszen a katalánok jogilag mégiscsak arra készülnek, hogy lecsapjanak maguknak egy darabot az egyik uniós tagállamból.
Keddre egyébként több mint 40 szakszervezet és katalán szövetség sztrájkot hirdetett "a jog és a szabadság sárba tiprása" miatt. Hogy mi következik most az országban, azt senki sem tudja, a spanyol és a katalán parlamentek üléseit lesz érdemes figyelni hétfőn.
Márciusban alig változtak, minimálisan emelkedtek a globális élelmiszerárak. 
