Az Európai Bizottság hétfőn engedett az európai autógyártók nyomásának, és egy helyett három évet adott nekik az új CO2-kibocsátási célok teljesítésére a személygépkocsik és kisteherautók esetében. Ez azzal járhat, hogy a gyártók kevésbé lesznek motiváltak az elektromos átállás felgyorsítására, így az ilyen autók iránti kereslet is alacsonyabb lehet. Mindez lehangoló hír lehet a Magyarországra települt akkumulátorgyárak számára (amelyek a magyar kormány gazdasági növekedési céljainak fő letéteményesei – a szerk.), hiszen a tavalyi mélyrepülés után aligha várható gyors fellendülés – írja laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.
A lap felidézi, hogy az európai autógyártókon évek óta komoly nyomás van a CO2-kibocsátás csökkentése miatt, így a cégek a nagyobb nyereséget biztosító benzines és dízel autóikat folyamatosan ki kellett, hogy vezessék, helyette pedig elektromos kocsikat kellett piacra dobniuk, amelyek a fejlesztések és az esetleges kisebb eladási számok miatt sokszor komoly mínuszokat hoztak számukra.
Ráadásul immár az európai piacokon is megjelentek a kínai gyártók, amelyek eleinte egy-egy nyugati márkát másoltak, majd ezen túllépve saját fejlesztésekkel rukkoltak ki, egyre komolyabb konkurenciát jelentve a német, francia és olasz vállalatoknak. A helyzet valószínűleg Donald Trump beiktatásával és az amerikai elnök vámpolitikájával vált tarthatatlanná. Az ugyanis azzal fenyeget, hogy a tradicionális európai gyártók komoly piacveszteséget szenvednek el az Egyesült Államokban, miközben otthon is kihívások elé néznek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
