|
| A Newry-folyó az ír-északír határon. EPA/NEIL HALL |
Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök a választási kampányban rendre azt hangoztatja, hogy semmiféle vámeljárási fennakadás nem lesz Nagy-Britannia és Észak-Írország kereskedelmében a Brexit után tervezett egyévi átmeneti időszak lejárta után.
Komoly kihívás
A Financial Times brit üzleti napilaphoz azonban eljutott a Brexit-ügyi minisztérium (DExEU) egy belső leirata, amely szerint az EU-val kötött Brexit-megállapodásban szereplő ellenőrzési rendszer infrastruktúrájának, a kapcsolódó rendszereknek és a személyi feltételeknek a megteremtése 2020 decemberéig komoly stratégiai, politikai és műveleti kihívást jelent.
A Brexit - és ennek részeként Észak-Írország jövőbeni vámjogi státusa az Egyesült Királyságon belül - a választási kampány elsődleges vitatémái közé tartozik.
Nem akarnak határellenőrzést
Az EU-val Johnson kormánya által októberben elért új Brexit-megállapodás külön 64 oldalas csatolmányt tartalmaz arról, hogy milyen szabályozás alapján folyjon a kereskedelem Nagy-Britannia és Észak-Írország között annak érdekében, hogy az áruforgalmat ne Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határán - az EU és az Egyesült Királyság majdani egyetlen szárazföldi vámhatárán - kelljen ellenőrzésnek alávetni.
Ezen a határon az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki egyezmény egyik fő vívmányaként hosszú ideje nem létezik fizikai ellenőrzés.
Kint is, bent is
A megállapodás alapelvei szerint Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben marad az Európai Unió egyes - főleg áruforgalmi - szabályrendszereinek "korlátozott számú" elemével.
E megoldás alapján Észak-Írország az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja maradna, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionálna.
A brit hatóságok a külső országokból Észak-Írországba érkező importra a brit vámtételeket alkalmazhatják, feltéve, hogy az adott importáru nem lép be az EU egységes belső piacára.
Olyan importtételek esetében azonban, amelyekről nem lehet kizárni, hogy megjelennek az Európai Unió belső piacán, a brit hatóságok az EU vámtételeit kötelesek alkalmazni.
A Brexit-ügyi minisztérium hétfőn kiszivárgott belső leirata szerint ahhoz, hogy mindez egy év múlva működőképes legyen, még az EU-val tervezett szabadkereskedelmi tárgyalások eredményének ismerete előtt meg kellene kezdeni a rendszer kiépítését.
Begurultak az unionisták
Boris Johnson hétfői kampánykörútján nem volt hajlandó közvetlenül kommentálni a dokumentumban foglaltakat, és a DExEU is jelezte közleményében, hogy a minisztérium kiszivárogtatásokat nem kommentál.
Arlene Foster, a DUP vezetője azonban hétfőn kijelentette, hogy Johnson "megszegte adott szavát", a kormányfő ugyanis ígéretet tett arra, hogy nem lesz semmiféle vámellenőrzés Észak-Írország és Nagy-Britannia között.
A DUP azzal a feltétellel támogatta az előző parlamentben kisebbségbe került konzervatívokat, hogy Észak-Írország és Nagy-Britannia közé nem emelkedhet vámhatár a brit EU-tagság megszűnése után sem.
Igaz, a konzervatívoknak valószínűleg nem lesz szükségük a DUP támogatására az alsóházban, az előrejelzések szerint ugyanis fölényesen nyerik majd az előrehozott parlamenti választást csütörtökön.
Háttéranyagunk a témában: Sorsdöntő választás lesz a héten Nagy-Britanniában.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
