|
| Jeremy Corbyn, a Munkáspárt és Boris Johnson, a Konzervatív Párt vezére a BBC televíziós vitájában. (EPA) |
Bő négy éven belül a harmadik előrehozott választást tartják az Egyesült Királyságban, ami – legalábbis az előrejelzések szerint – ezúttal is a konzervatívok győzelmét hozza majd.
Háromból három
2015-ben még David Cameron vezette sikerre a torykat a Brexit-népszavazásról szóló kampányígéretével – több mint hat százalékpontot vert a Munkáspártra –, 2017-ben Theresa May győzedelmeskedett – 2,5 százalékponttal előzte meg a baloldali pártot –, most pedig Boris Johnson húzhatja be pártját az első helyre, ráadásul az elődjeinél jóval nagyobb fölénnyel.
Decemberi felmérések szerint a Konzervatív Párt a szavazatok 41-45, a Munkáspárt pedig 31-35 százalékára számíthat, azaz gyakorlatilag minden közvélemény-kutató intézet egyértelmű, mintegy tíz százalékpontos tory győzelmet valószínűsít.
Johnson a nyerőember
A konzervatívok támogatottsága jelentősen és folyamatosan emelkedett azóta, hogy az erősen Brexit-párti Johnson idén nyáron átvette a párt és egyben az ország irányítását Theresa Maytől. Júniusban a briteknek csupán 20-25 százaléka szavazott volna erre a pártra.
Ami a többi politikai erőt illeti, a liberális demokraták a voksok 11-15 százalékát seperhetik be, míg a Zöld Párt és a Brexit Párt néhány százalékot szerezhet. Skóciában viszont tarolhat a Skót Nemzeti Párt, amely az ott megszerezhető 59 képviselői hely több mint kétharmadát viheti el.
Jöhet a Brexit...
Mindez azt jelenti, hogy a konzervatívoknak várhatóan stabil többségük lesz a parlament alsóházában, azaz megkezdhetik kampányígéreteik megvalósítását.
Ezek egyik legfontosabb eleme, hogy az új parlament elfogadja majd a Johnson-kormány és az EU között idén ősszel megkötött új kilépési egyezményt, amivel az ország januárban kilép az uniós közösségből. Ezzel egy 3,5 éve tartó huzavona érne véget, hiszen a britek még 2016 júniusában döntöttek népszavazáson a távozás mellett.
... széteshet a Birodalom
A Brexit ugyanakkor később puskaporos hordónak is bizonyulhat, legalábbis az Egyesült Királyság egysége szempontjából. Gyengülhet ugyanis Észak-Írország kötődése Nagy-Britanniához – az északír unionisták szerint a megállapodás az egyesült Írország várótermébe zárja a régiót –, Skóciában pedig felerősödhetnek a függetlenségi törekvések. (Egy kiszivárgott dokumentum szerint pedig a Brexit után problémák adódhatnak az északír határon az áruforgalom ellenőrzésével.)
A Skót Nemzeti Párt már jövőre újabb függetlenségi referendumot szeretne tartani. Az első népszavazásra 2014-ben került sor: akkor a skótok 55-45 százalék arányban az Egyesült Királyságon belül maradásra szavaztak.
A Brexit a legfontosabb
Felmérések szerint a britek jelenleg a Brexitet tartják a legnagyobb kihívásnak, ezt követi az egészségügyi rendszer rendbetétele és a bűnözés csökkentése. A gazdasági kérdések csupán a negyedik, a migráció pedig az ötödik helyen áll a fontossági sorrendben.
Johnson a Brexit végrehajtása mellett pontozásos bevándorlási rendszert ígér, növelné a rendőrök számát, javítaná a közbiztonságot és megerősítené az egészségügyet.
A Munkáspárt ezzel szemben új Brexit-népszavazást szeretne, lazítaná a migrációs irányelveket, és azt ígéri, hogy a kormánya egy társadalmilag fairebb, a többség érdekeit szem előtt tartó politikát valósít majd meg.
A következő évek egyik megoldandó kérdése lesz ez. 
