Az Európai Unió (EU) energiapolitikai célkitűzéseinek elérésének alapja a tagállamok szorosabb együttműködése, ugyanakkor a tagállamoknak joguk van arra, hogy a célok eléréséhez saját úton jussanak el - egyeztek meg az EU-tagállamok energetikáért felelős szakpolitikusai szerdán Pozsonyban tartott informális találkozójukon.
Csak az együttműködésben hisznek
Peter Ziga, szlovák gazdasági miniszter az informális találkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta: megegyeztek abban, hogy erősíteni kell a tagállamok közti együttműködést az unió energetikai és klímapolitikai céljainak hatékony eléréséhez.
"Az igazgatás új rendszerének erős alapokon kell állnia, (...) csak erre lehet építeni a hatékony és működő energetikai uniót és elérni az emisszió kibocsátás csökkentése, az energiahatékonyság és megújuló energiaforrások tekintetében kitűzött célokat " - fogalmazott Peter Ziga, hozzátéve: a célok elérését európai forrásokból is támogatni kell.
Hangsúlyozta: részletesen elemezni kell az intézkedések hatását az egyes tagállamok gazdaságára és minden tagállamnak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy olyan megoldásokkal jusson a kitűzött célokhoz, amelyeket megfelelőnek ítél.
Mindenki magáról dönt
Megjegyezte: pozitív, hogy az unió vezetése is egyetért azzal, hogy minden tagországnak megvan a joga a saját energetikai mix összeállítására, amit Szlovákia esetében az is indokol, hogy az ország szükségletei több mint felét atomenergiából fedezi.
Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke az energiaáraknak az EU versenyképességére gyakorolt hatása kapcsán úgy vélekedett: meg kell újítani a "túlszabályozott" európai energiapiacot, ez segítheti a gazdaság versenyképességének megőrzését, amit veszélyeztetnek a viszonylag magas energiaárak is.
Megjegyezte: bár Európa energiafelhasználás tekintetében a leghatékonyabb gazdasággal rendelkezik, az energiaárak nagyobb hányadát a disztribúciós költségek és az adók teszik ki. Rámutatott: az energiahordozók forrásdiverzifikációja által is csökkenhetnek majd az árak, amiben a cseppfolyós gáz (LNG) piaci térnyerése is szerepet játszhat.
A Nézőpont szerint a Tisza 40 százalékon áll. 
