Csütörtök hajnalban hunyt el a háromszoros olimpiai bajnok Benedek Tibor vízilabdázó, aki sportágának kiemelkedő alakja volt. Játékosként és emberként is a legnagyobb tisztelet övezte, övezi.
Vélhetően ezzel a sajnálatos eseménnyel áll összefüggésben, hogy a mai napon a parlament elé került a sportról szóló törvény módosítása, melyben az olimpiai érmesek járadékára vonatkozó szabályokat módosítaná három fideszes képviselő: Bánki Erik, a párt frakcióvezető-helyettese, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Szabó Tünde. Mindhárom képviselő szoros kapcsolatban áll a sporttal: Bánki Erik a Magyar labdarúgó Szövetség elnökségének tagja, Kocsis Máté a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke, Szabó Tünde pedig olimpiai ezüstérmes úszó, jelenleg az EMMI sportért felelős államtitkára.
Az előterjesztés mindössze négy paragrafusból áll, a hatályba léptetéssel együtt. A lényege, hogy a hatályos törvényben foglaltnál kedvezőbb feltételeket juthassanak hozzá az özvegyek az olimpiai érmes utáni járadékhoz.
Jelenleg a halál bekövetkeztéig számítva 10 évnyi közös háztartásban élés az egyik feltétele annak, hogy az özvegy a járadék fele összegére legyen jogosult élete végéig. Ezt az időt a javaslat 5 évre csökkentené. Egy másik módosítás pedig a teljes járadékot elérhetővé tenné az özvegy számára, amennyiben az elhunyt kiskorú gyermeket hagyott maga után. Ebben az esetben a nagykorúvá válásig járna a teljes összeg.
A javaslat értelmében a már megállapított járadékokat is az új szabályokhoz kell majd igazítani. A közös háztartásban élés elvárt időtartamának csökkentése miatt megnyíló jogosultság esetében az érintettnek kell kérelmet benyújtania a járadék megállapításához.
Benedek Tibor és özvegye, Epres Panni esetében a második módosítás a lényegesebb, mert a házaspárnak két kiskorú gyermeke van, a javaslattevők vélhetően erre tekintettel is fogalmazták meg módosításukat.
A sportról szóló törvény szerint a 53. életévüket betöltött olimpiai helyezettek közül - függetlenül attól hogy egyéniben vagy csapatban állhattak fel a dobogóra - az aranyérmesek járadékának összege megfelel a KSH által számolt országos szintű bruttó nominális átlagkeresetnek. A második helyezettek ennek az összegnek a 70 százalékára jogosultak, a harmadik helyezettek az ötven százalékára.
A KSH adatai szerint 2019-ben 367 800 forint volt a bruttó átlakereset a nemzetgazdaságban (378 100 forint a közfoglalkoztatottak nélkül számolva). Szintén a sporttörvény mondja ki, hogy minden helyezésük után járadékban részesülnek a jogosultak, vagyis a háromszoros aranyérmesek az alapösszeg háromszorosában részesüének.
Ez a „gig economy.” 
