Az előző évek dinamikájától elmaradva, de a járvány ellenére tovább nőtt 2020-ban a háztartások jövedelme: az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2 millió 190 ezer forint volt, 177 ezer forinttal, 8,8 százalékkal haladta meg a járványt megelőző, 2019-es értéket. A reáljövedelem pedig 5,8 százalékkal emelkedett az előző évhez képest ‒ derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala, 2020 című kiadványából.
Folytatódott a jövedelemszerkezet javulása is, tovább nőtt a munkavégzésből származó jövedelem aránya, ami 2010-ben az összjövedelem 65,3, 2019-ben 74,3, 2020-ban 74,6 százalékát tette ki. Az egy főre jutó éves bruttó munkajövedelem 9,4 százalékos növekedés mellett 1 millió 634 ezer forintra nőtt.
A régiók közötti jövedelmi különbség 2020 során kismértékben csökkent az előző évhez képest. Budapesten az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem az országos átlag 1,3-szorosa volt, míg Észak-Magyarországon 16,6 százalékkal elmaradt attól.
A háztartások egy részének jövedelmi és munkaerőpiaci helyzetét ugyanakkor negatívan érintették a Covid19-járvány gazdasági hatásai. 2019-hez képest kismértékben, 0,4 százalékponttal, a teljes népesség 18,2 százalékára nőtt a társadalmi kirekesztődés kockázatával érintettek aránya, így számuk most 1 millió 752 ezer fő, több mint 1,6 millió fővel kevesebb, mint 2012-ben. Lakosságarányosan ez a szám szignifikánsan kedvezőbb, mint az EU27 járvány előtti átlaga. Ezen belül a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,7, a súlyos anyagi depriváció 8,3, a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója pedig 3,7 százalék volt 2020-ban. Fontos kiemelni, hogy a mindhárom szegénységi dimenzióban egyszerre érintettek száma 112 ezerről 93 ezerre csökkent egy év alatt.
2020-ban hazánkban csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek. A társadalomban a jövedelem eloszlásának egyenletességét mutató Gini-együttható a 2019-es 28,3-ről tavaly 27,7-re mérséklődött, míg a legalsó és a legfelső társadalmi ötödök közti jövedelemkülönbséget vizsgáló S80/S20-mutató a 2019-es 4,3 után 4,2-re módosult. Magyarországot továbbra is az unió átlagánál kedvezőbb mutatók jellemzik e tekintetben, és a közepesen egyenlőtlen országok közé tartozik.
Sokkal kevesebb ment szórakozásra és pihenésre
A fogyasztás volumene 2020-ban a Covid19-járvány ellenére folyó áron 2,8 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Tavaly az egy főre jutó összes személyes célú kiadás éves szinten 1 millió 369 ezer forint, 2019-ben 1 millió 332 ezer forint volt. 2020-ban a fogyasztás összességében bővült, de már nem általánosan: egyes kiadási csoportokban emelkedés, másokban visszaesés mutatkozott. Míg folyó áron a kiadások közel negyedét adó élelmiszerek és alkoholmentes italok tekintetében 9,9, a lakberendezési és háztartásviteli költések vonatkozásában pedig 10,4 százalékos emelkedés történt, addig a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásra kiadott összegek 17,6 százalékkal visszaestek.
Jelentős volt még a csökkenés a kultúra, szórakozás (–8,9 százalék) területén, ellenben számítógépekre, szoftverekre 23,9 százalékkal többet fordított a lakosság. Az informatikai eszközök közül a laptoppal rendelkező háztartások aránya 57,7 százalékra nőtt.
Pánikvásárló magyarok
2020-ban az alapvetőnek tekintett kiadások 55,5 százalékot tettek ki. Háztartásban fogyasztott élelmiszerekre éves szinten 326 ezer, alkoholmentes italokra 32 ezer forintot költött a lakosság fejenként, folyó áron 9,8, illetve 11,3 százalékkal többet, mint az előző évben. Az élelmiszereken belül a legnagyobb arányt (30,1 százalék) a hús és húskészítmények képviselték, amit a tej, tejtermék, sajt, tojás (16,9 százalék) követett. A lisztre fordított összeg a pandémia alatti pánikvásárlások miatt 18,4, a zöldségfélék elfogyasztott mennyisége pedig 15,1 százalékkal nőtt.
A KSH szerint a Covid19-járvány hatására az élettel való elégedettség átlagértéke a 16 éves és annál idősebb magyarok körében a korábbi év szignifikáns javulása után 0,2 átlagponttal 6,6-ra csökkent, azonban tovább mérséklődött a férfiak és a nők közötti különbség. 2021-ben a lakosság biztonságérzete közterületen tovább javult. A járvány megjelenése ellenére nem lett kisebb, hanem a korábbi éveknek megfelelően tovább nőtt azoknak az aránya, akik jónak vagy nagyon jónak ítélték saját egészségüket. 2021-ben már a lakosság 64,8 százaléka tartotta egészségi állapotát jónak, valamint nagyon jónak.
