|
| A Danske Bank észtországi fiókja Tallinban. EPA/VALDA KALNINA |
A közelmúltban kirobbant botrányok azt jelzik, hogy „hiányosságok” és „hézagok” vannak az Európai Unió felügyeleti szervei és a nemzeti felügyeleti szervek együttműködésében a pénzmosás elleni küzdelemben. A többi közt ezt állapította meg egy bizalmas uniós jelentés, amely a Financial Times birtokába került.
Nem tartatják be a szabályokat
A dokumentum, amelyet ezen a héten küldtek ki az uniós kormányoknak és az Európai Parlamentnek, megállapítja például, hogy jogilag nem kellően tisztázott a különböző pénzügyi felügyeleti szervek közötti együttműködés, nem megfelelőek az uniós országok közötti információcserét biztosítani hivatott egyezmények, és uniós szinten nincs forrás elkülönítve arra, hogy a szabályokat a gyakorlatban is érvényre juttassák. Az információcsere és együttműködés tagállamokon belül, illetve azok között is hiányosságokat mutat fel.
Andrea Enria, az Európai Bankhatóság (EBA) elnöke most egy új, európai szintű szervezet létrehozását javasolja, hogy a bankok valóban végrehajtsák az uniós jog által előírt ellenőrzéseket és intézkedéseket a pénzmosás megakadályozására. "Ha gyenge egy hatóság, akkor az illegális pénzek bejuthatnak az uniós egységes piacra” – mondta Enria a brit gazdasági lapnak.
Uniós illetékesek arra figyelmeztetnek, hogy bár az elmúlt években az EU több jogkört kapott a bankok felügyeletére – tehát erősödött az uniós szintű kontroll –, a pénzmosás elleni küzdelem és ennek jogi szabályozása nagyrészt nemzeti hatáskörben maradt.
Uniós szintű kontrollt akarnak
A Financial Times által megszerzett dokumentum számos javaslatot is tesz a helyzet javítására. „Egyetértési megállapodást” kellene például kötni az információk megosztásáról az Európai Központi Banknak és a nemzeti felügyeleti szerveknek, és központosítani kellene olyan hatásköröket, amelyek jelenleg meg vannak osztva az uniós szervek és az EBA között.
Hosszú távon pedig létre kellene hozni egy uniós szintű mechanizmust a tagállami felügyeleti szervek munkájának jobb összehangolására, illetve központosítani kellene a pénzmosás elleni küzdelem felügyeletét, és ennek érdekében akár egy új uniós szervet is létre lehetne hozni.
Orosz és észak-koreai pénzmosás
Mint ismert, a közelmúltban több bank pénzmosási botránya is megrázta az EU-t. Pénzmosás gyanújába keveredett például Dánia legnagyobb pénzintézete, a Danske Bank: egy független vizsgálat szerint 30 milliárd dollár értékű „orosz és ex-szovjet” pénz folyt át a bank észtországi fiókján egyetlen év alatt.
A lett ABLV bankot pedig az amerikai pénzügyminisztérium és a lett korrupcióellenes ügyészség azzal vádolta meg, hogy Észak-Koreának mosott pénzt: segített ügyfeleinek kijátszani a szankciókat, és közvetve segítette a diktatúra atomprogramjának finanszírozását. A botrány kirobbanása után bejelentették a bank felszámolását.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
