Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fogyasztói árak júliusi alakulásának statisztikáját. Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben. A júniusi adattal megtört az infláció négy hónapja tartó lassuló trendje, miután májusban az éves infláció alacsonyabb, 2,2 százalék volt. Májushoz képest a fogyasztói árak júniusban átlagosan 0,4 százalékkal nőttek, csakúgy, mint egy hónappal korábban. Az első féléves infláció 3,4 százalékos volt, a maginfláció 4 százalék maradt.
Szerdán teszi közzé a KSH a júniusi ipari termelés részletes adatait. Júniusban az ipari termelés volumene 7,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 12,2 százalékkal csökkent. A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása még ebben az időszakban is érezhető volt. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz viszonyítva 17,1 százalékkal nőtt júniusban. A termelés az év első hat hónapjában 12,8 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Csütörtökön jelenik meg az építőipari termelés júniusi, és első fél éves statisztikája. Májusban az építőipar termelése 20,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas szintjétől, és az áprilisihoz mérten 20,3 százalékkal csökkent szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva. Az épületek építése 24,0 százalékkal, az egyéb építményeké 15,6 százalékkal csökkent tavaly májushoz viszonyítva. A koronavírus okozta járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása májusban jelentős volt. Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállománya 14,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 14,1 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 25,6 százalékkal csökkent. Az év első öt hónapjában az építőipari termelés 5,6 százalékkal elmaradt a tavalyi év azonos időszakától.
Pénteken a bruttó hazai termék (GDP) idei második negyedéves előzetes adatát közli a KSH. A május 29-én közzétett részletes adatok szerint a GDP volumene az első negyedévben 2,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A szezonálisan, naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 2,0 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva 0,4 százalékkal csökkent.
A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítményére kedvezőtlen hatást gyakorolt, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adta. Az ipar teljesítménye 1,7 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 1,3 százalékkal emelkedett a tavalyi első negyedévhez mérten. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4 százalékkal nőtt, a legnagyobb emelkedést, 8,8 százalékkal az információ és kommunikáció érte el. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, illetve a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke egyaránt 5,0 százalékkal emelkedett. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,0 százalékkal emelkedett. A beruházások 2017 első negyedéve óta tartó jelentős növekedése megtört, az idei első negyedévben 2,6 százalékkal csökkentek.
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben hétfőn estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
