Barnier és stábja csütörtökön érkezett Londonba. A brit küldöttséget David Frost, a kormány főtárgyalója vezeti. A két fél előzetesen arról állapodott meg, hogy a mostani szakaszban minden nap lesznek tárgyalások, beleértve a hétvégéket is, hacsak a küldöttségek menet közben máshogy nem döntenek.
Brandon Lewis, a konzervatív párti brit kormány észak-írországi ügyekért felelős minisztere a BBC televíziónak vasárnap kijelentette: "nagyon jó jel", hogy Michel Barnier hajlandó a londoni tárgyalások folytatására a tervezett időponton túl. Hozzátette: jó esély van arra, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió a következő hetekben megállapodásra jut a jövőbeni kétoldalú kapcsolatok feltételrendszeréről.
A tárgyalások jövője az október közepi EU-csúcsértekezlet után bizonytalanná vált. Az ülésen ugyanis a tagországok vezetői olyan állásfoglalást fogadtak el, hogy Londonnak kell megtennie a megállapodáshoz szükséges további lépéseket. A Downing Street erre reagálva a múlt hétvégén közölte, hogy a brit kormány értelmezése szerint ezzel az állásfoglalással az EU gyakorlatilag véget vetett a tárgyalásoknak, és nincs is értelme a megbeszélések folytatásának, ha az unió nem változtat azon az álláspontján, hogy csak a brit kormánynak kell a megállapodás érdekében további lépéseket tennie.
Michel Barnier azonban az Európai Parlament szerdai ülésén felszólalva kijelentette: a megállapodás a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről karnyújtásnyira van, ha "mindkét fél" készen áll a konstruktív munkára a kompromisszumkészség jegyében. A Downing Street szinte rögtön ezután bejelentette, hogy a tárgyalások mégis folytatódnak, miután immár mindkét tárgyalófél egyértelműen kinyilvánította, hogy "egy megállapodás eléréséhez ketten kellenek".
Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. London folyamatosan hangsúlyozza, hogy továbbra sem biztos a megállapodás elérése, és ha ez végül lehetetlennek bizonyul, az Egyesült Királyság januártól "ausztráliai típusú" feltételrendszerben folytatja kereskedelmét az EU-val.
A brit kormány által a lehetőségek között rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.
A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) a héten arra figyelmeztette a brit kormányt, hogy a WTO-szabályrendszer alapján 10 százalékos vám terhelné az EU-val folytatott kétoldalú autókereskedelmet, és ez 4,5 milliárd fonttal (1815 milliárd forinttal) emelné a kereskedelmi költségeket. A SMMT számításai szerint a WTO-szabályozás az EU-ból importált, belső égésű motorral működő autók nagy-britanniai kiskereskedelmi árát átlagosan 1900 fonttal (770 ezer forinttal), az elektromos autókét 2800 fonttal (több mint 1,1 millió forinttal) növelné.
Azt is lehet tudni, mennyi kamatot fizet. 
