A brüsszeli testület Magyarországon idén és jövőre is 2,1 százalékos GDP-növekedést jósol, és kiemeli, hogy a gazdasági recesszióból 2013-ban kiemelkedő Magyarországon a gyorsuló növekedést elsősorban a belföldi kereslet élénkülése ösztönzi. A bizottság becslései szerint tavaly a GDP 2,5 százaléka körül alakult a magyar államháztartási deficit, amely az idén és jövőre ennél valamivel magasabb lesz, de nem haladja meg a 3 százalékot.
Alacsonyabb lehet az infláció, mint a kormány várja
|
| Németh Dávid |
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint reális képet fest Magyarországról az Európai Bizottság előrejelzése, amely megfelel a kormányzati várakozásoknak és a piaci konszenzusnak is. Kiemelte, hogy az idei évre szóló korábbi, őszi előrejelzésénél optimistább lett a mostani.
A GDP-növekedését 2014-2015-ben csak a belső fogyasztás - háztartások fogyasztása, beruházások, kormányzati fogyasztás - adja majd a brüsszeli testület szerint, míg a korábbi években a nettó export jelentette a húzóerőt - emelte ki.
Németh Dávid rámutatott: az infláció mértékére vonatkozó 1-2 százalékos várakozás sokkal közelebb van a valósághoz, mint a kormány által tervezett két százalék körüli adat. Szólt arról is, hogy a költségvetési hiány a bizottság szerint 2013-ban a GDP 2,7 százaléka körül lehetett, de azt jelzik előre, hogy ez részben a választások miatti fiskális lazítás következtében várhatóan 3 százalékra emelkedik az idén.
Van egy alkotmányos problémánk
A nettó reálbérek növekednek majd, illetve az állam a beruházásokkal segíti a növekedést, ami az elmúlt egy-két negyedév tendenciáit is alátámasztja az elemző szerint. A folyó fizetési mérleg egyenlegére vonatkozó korábbi előrejelzésén kissé rontott a bizottság, és az államadósságban nincs csökkenő pálya - tette hozzá.
A Privátbankár megírta, hogy ezzel gond lehet, mert a költségvetés így alkotmányellenes. A GDP-arányos bruttó államadósságot a 2013-as 77,8 százalék után 2014-re 79,1 százalékra becsüli a bizottság. Ezzel az a gond, hogy alkotmánysértő, hiszen az alaptörvény szerint csökkenő pályán kellene maradnia az adósságrátának. Olyan költségvetést nem lehetne tehát elfogadni, ami az adósság növekedéséhez vezet.
Választások előtti optimizmus
|
| Balatoni András |
Balatoni András, az ING vezető elemzője szintén reálisnak nevezte a bizottság által 2015-re várt 2,1 százalékos gazdasági növekedést, ugyanakkor úgy vélte, 2016-ra már ennél mérsékeltebb bővülés várható, érdemi lefelé mutató növekedési kockázatok vannak. Az elemző egyetértett azzal a bizottsági előrejelzéssel, amely szerint az átlagos éves infláció az idén 1,2 jövőre azonban már 2,8 százalék lehet. Balatoni András szerint 2015 végén 3 százalék közelébe emelkedhet a fogyasztói árindex. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar eszközök reálkamata nagyon "vékony", kérdésesnek nevezte, hogy meddig tartható ez fenn.
A 2015-ös növekedési kilátásokról elmondta: a választások előtti optimizmus, illetve a sok költségvetési beruházás felhajtja a belső keresletet 2014-ben, de jövőre már a bizottság által előrejelzettnél mérsékeltebb növekedésre lehet számítani; a kibocsátási rés bezárul 2015-ben, és lassulhat a GDP-növekedés.
Balatoni András elmondta: az is reális, hogy a magyar növekedést a jövőben nem a nettó export, hanem a belső kereslet élénkülése húzza majd. Hozzáfűzte: a folyó fizetési mérleg és a külkereskedelmi mérleg aktívuma 2014-ben és 2015-ben a bizottsági előrejelzésnek megfelelően mérséklődhet, ami azt jelzi, hogy a gazdaság ciklikus pozíciója változik, egyensúly közeli állapotba kerül a gazdaság, folyamatosan korrigálódnak a korábbi nagy pluszok.
Lemondott Aleksandar Vucic. 
