A brüsszeli testület Magyarországon idén és jövőre is 2,1 százalékos GDP-növekedést jósol, és kiemeli, hogy a gazdasági recesszióból 2013-ban kiemelkedő Magyarországon a gyorsuló növekedést elsősorban a belföldi kereslet élénkülése ösztönzi. A bizottság becslései szerint tavaly a GDP 2,5 százaléka körül alakult a magyar államháztartási deficit, amely az idén és jövőre ennél valamivel magasabb lesz, de nem haladja meg a 3 százalékot.

Alacsonyabb lehet az infláció, mint a kormány várja

Németh Dávid

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint reális képet fest Magyarországról az Európai Bizottság előrejelzése, amely megfelel a kormányzati várakozásoknak és a piaci konszenzusnak is. Kiemelte, hogy az idei évre szóló korábbi, őszi előrejelzésénél optimistább lett a mostani.

A GDP-növekedését 2014-2015-ben csak a belső fogyasztás - háztartások fogyasztása, beruházások, kormányzati fogyasztás - adja majd a brüsszeli testület szerint, míg a korábbi években a nettó export jelentette a húzóerőt - emelte ki. 

Németh Dávid rámutatott: az infláció mértékére vonatkozó 1-2 százalékos várakozás sokkal közelebb van a valósághoz, mint a kormány által tervezett két százalék körüli adat. Szólt arról is, hogy a költségvetési hiány a bizottság szerint 2013-ban a GDP 2,7 százaléka körül lehetett, de azt jelzik előre, hogy ez részben a választások miatti fiskális lazítás következtében várhatóan 3 százalékra emelkedik az idén.

Van egy alkotmányos problémánk

A nettó reálbérek növekednek majd, illetve az állam a beruházásokkal segíti a növekedést, ami az elmúlt egy-két negyedév tendenciáit is alátámasztja az elemző szerint. A folyó fizetési mérleg egyenlegére vonatkozó korábbi előrejelzésén kissé rontott a bizottság, és az államadósságban nincs csökkenő pálya - tette hozzá. 

A Privátbankár megírta, hogy ezzel gond lehet, mert a költségvetés így alkotmányellenes. A GDP-arányos bruttó államadósságot a 2013-as 77,8 százalék után 2014-re 79,1 százalékra becsüli a bizottság. Ezzel az a gond, hogy alkotmánysértő, hiszen az alaptörvény szerint csökkenő pályán kellene maradnia az adósságrátának. Olyan költségvetést nem lehetne tehát elfogadni, ami az adósság növekedéséhez vezet.

Választások előtti optimizmus 

Balatoni András

Balatoni András, az ING vezető elemzője szintén reálisnak nevezte a bizottság által 2015-re várt 2,1 százalékos gazdasági növekedést, ugyanakkor úgy vélte, 2016-ra már ennél mérsékeltebb bővülés várható, érdemi lefelé mutató növekedési kockázatok vannak. Az elemző egyetértett azzal a bizottsági előrejelzéssel, amely szerint az átlagos éves infláció az idén 1,2 jövőre azonban már 2,8 százalék lehet. Balatoni András szerint 2015 végén 3 százalék közelébe emelkedhet a fogyasztói árindex. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar eszközök reálkamata nagyon "vékony", kérdésesnek nevezte, hogy meddig tartható ez fenn. 

A 2015-ös növekedési kilátásokról elmondta: a választások előtti optimizmus, illetve a sok költségvetési beruházás felhajtja a belső keresletet 2014-ben, de jövőre már a bizottság által előrejelzettnél mérsékeltebb növekedésre lehet számítani; a kibocsátási rés bezárul 2015-ben, és lassulhat a GDP-növekedés.

Balatoni András elmondta: az is reális, hogy a magyar növekedést a jövőben nem a nettó export, hanem a belső kereslet élénkülése húzza majd. Hozzáfűzte: a folyó fizetési mérleg és a külkereskedelmi mérleg aktívuma 2014-ben és 2015-ben a bizottsági előrejelzésnek megfelelően mérséklődhet, ami azt jelzi, hogy a gazdaság ciklikus pozíciója változik, egyensúly közeli állapotba kerül a gazdaság, folyamatosan korrigálódnak a korábbi nagy pluszok.