Leköröznek a szomszédok
Magyarországon idén és jövőre is 2,1 százalékos GDP-növekedést jósol az Európai Bizottság kedden közzétett gazdasági előrejelzésében. A prognózis kiemeli, hogy a gazdasági recesszióból 2013-ban kiemelkedő Magyarországon a gyorsuló növekedést elsősorban a belföldi kereslet élénkülése ösztönzi.
A visegrádi országok közül a nemzetközi válságot recesszió nélkül megúszó Lengyelország gazdasága idén 2,9, jövőre 3,1 százalékkal bővül majd Brüsszel szerint, Szlovákia 2014-ben 2,3, jövőre pedig 3,2 százalékos növekedésre számíthat, Csehország gazdasága pedig 1,8-2,2 százalékkal nőhet a tavalyi 1,2 százalékos visszaesést követően.
Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének becslései szerint tavaly a GDP 2,5 százaléka körül alakult a magyar államháztartási deficit, amely az idén és jövőre ennél valamivel magasabb lesz, de nem haladja meg a 3 százalékot - a túlzottdeficit-eljárástól eszerint tehát nem kell tartanunk.
Van egy alkotmányos problémánk
Van azonban egy érdekes pontja az előrejelzésnek: a GDP-arányos bruttó államadósságot a 2013-as 77,8 százalék után 2014-re 79,1 százalékra becsüli a bizottság. Ezzel pedig az a gond, hogy alkotmánysértő.
„Amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza" - fogalmaz az Alaptörvény. A Bizottság szerint viszont 2014-re olyan költségvetést fogadott el a magyar Országgyűlés, amely ezt az adósságszabályt megszegi.
Hab a tortán, hogy a táblázat szerint egy másik adósságszabályt is megsértünk: a strukturális egyenleg ugyanis nem haladhatja meg a – konvergencia programban meghatározott – középtávú költségvetési célértéket. Ez a szám jelenleg a GDP 1,7 százaléka. A Bizottság prognózisa szerint viszont 2014-ben 2,4, 2015-ben pedig 2,3 százalék lehet a hiány.
A 2013-as államadósságráta-adattal azonban nem biztos, hogy minden stimmel: 2012-ről 2013-ra a GDP-arányos államadósság nem igazán eshetett 2 százalékpontot. A ráta az év végén a magyar adatok szerint 79 százalékon állt (igaz, egy kis trükkel: a kormány átmenetileg drasztikusan csökkentette a jegybanki betétszámláján vezetett összeget). Ennél pedig már csak 0,1 százalékponttal magasabb a 2014-re várt adat, az pedig bőven hibahatáron belül van, tehát viszonylag könnyen elkerülhető az alkotmánysértés, és ha kis mértékben is, de csökkenhet az államadósság.
Mi lesz Európában?
Az Európai Bizottság téli előrejelzése szerint a legtöbb tagállamban és az EU egészében folytatódik a gazdasági fellendülés. A válságból való 2013 tavaszi kilábalás és három egymást követő visszafogottan növekvő negyedév után mérsékelt gazdasági növekedésre van kilátás.
2014-ben az EU 1,5%-os és az euróövezet 1,2%-os reál-GDP növekedését követően az előrejelzés szerint az aktivitás 2015-ben az EU-ban 2,0%-ra, az euróövezetben pedig 1,8%-ra nő. Ezek a számok 0,1 százalékpontos felfelé történő módosítást jelentenek a 2013. őszi előrejelzéshez képest.
A prognózis továbbra is azon a feltételezésen alapul, hogy az uniós és tagállami szinten elfogadott politikai intézkedések végrehajtása segít megőrizni a javuló bizalmat és pénzügyi körülményeket, valamint – növekedési potenciáljuk erősítésével – a tagállamokban előrelendíti a szükséges gazdasági kiigazítást - írja a Bizottság.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
