Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás és a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.
A bizottság még áprilisban, júniusban és júliusban kezdeményezett a három ügyben jogsértési eljárást , amelyet - megfelelő válasz hiányában - később a második szakasz követett, az úgynevezett indoklással ellátott vélemény megküldése.
Nem csináltak semmit Orbánék
A magyar kormány azonban azóta sem hozta összhangba az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényeket, illetve nem történt előrelépés a kvótaügyben, ezért e kérdéseket a luxembourgi székhelyű bíróság elé terjesztik az eljárás harmadik szakasza keretében - jelentette be csütörtökön az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye.
Az EB szerint annak ellenére, hogy az Európai Bíróság szeptemberi ítélete megerősítette a 120 ezer menedékkérő elosztását szolgáló mechanizmus érvényességét, Magyarország, Lengyelország és Csehország továbbra sem teljesíti jogi kötelességeit.
Nem találták kielégítőnek az országok válaszát, mert nem jelezték, hogy hozzá fognak járulni az áthelyezési határozat végrehajtásához, ezért döntöttek végül a bírósági szakasz megkezdése mellett.
A migrációs kvóták felállítását az uniós tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.
Új szakaszban ez az eljárás is
Ugyancsak csütörtökön az EB újabb szakaszba léptette a menekültügyi szabályozás miatt 2015 decemberében Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. Közölték: úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldtek az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti, a hatóságoknak így mostantól két hónapjuk van arra, hogy összhangba hozzák az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság ebben az ügyben is az Európai Bírósághoz fordulhat. Amennyiben egy tagállam az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen írásbeli figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, és bírság kiszabását javasolhatja az érintett országgal szemben.
A bizottság emellett megismételte korábbi figyelmeztetését, miszerint több szempontból is aggályosnak tartja a civil törvényt, amely indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén. Brüsszel emellett úgy véli, hogy a jogszabály, amelynek értelmében az NGO-k kötelesek bejelenteni, ha a külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását.
A felsőoktatási törvény kapcsán az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - amely egyúttal az uniós jog betartásának legfőbb őre - leszögezte: továbbra is úgy látják, hogy a módosított szabályozás ellentétes a közösségi joggal a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a tudományos, az oktatási és a vállalkozási szabadság területén.
A magyar kormány válasza
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint végrehajthatatlan a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntés. A kormány be fogja mutatni az Európai Bíróság előtt érveit - mondta. A végrehajthatatlanság mellett azt is mondta, hogy a kötelező betelepítési kvóta teljesen ellentétes a józan ésszel, ahogyan az európai jogszabályokkal, szerződésekkel is.
Michael O'Leary vezérigazgató szerint az éves eredmények „erősek”, és a légitársaság körülbelül 400 millió euró osztalékot fog fizetni. 
