A módosítás oka, hogy a közbeszerzési eljárások európai uniós ellenőrzése során az Európai Bizottság auditorai diszkriminatív közbeszerzési gyakorlatnak minősítették a 2007 óta bevett eljárást, amelyben a mérnök kamarai tagságot minden ajánlattevőtől megkövetelték. Bár Magyarország nem ért egyet azzal, hogy a közbeszerzési eljárások kifogásolt rendelkezései korlátoznák a versenyt, a vita gyors rendezésének érdekében megváltoztatták a közbeszerzési gyakorlatot.
A vita végleges rendezése és az érintett operatív programok (KÖZOP, KEOP, TIOP) esetleges felfüggesztésének elkerülése érdekében Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Csepreghy Nándor, a tárca fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára február 18-án tárgyalásokat folytat az Európai Bizottság illetékes főigazgatójával. Mivel Magyarország eleget tett az Európai Bizottság felvetésének, és módosította a kifogásolt gyakorlatot, az NFM álláspontja szerint már csak a folyamat technikai befejezése van hátra.
Magyarországon a Bizottság által vitatott közbeszerzési gyakorlat 2007. január 1-jétől, tehát a 2007-2013-as programidőszak kezdetétől érvényben volt. A fejlesztési források maradéktalan lehívása sorsdöntő kérdés, és mint ilyen, prioritást élvez, ezért az NFM olyan döntést hozott, amely minden érintett program esetében garantálja a maradéktalan forráslehívást - olvasható a közleményben.
Brüsszel: diszkriminatívak voltak egyes közbeszerzések
Módosította a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azt a közbeszerzési gyakorlatot, amely szerint az építési beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások során az ajánlattevőknek már az ajánlattételi szakaszban rendelkezniük kell mérnök kamarai tagsággal. A jövőben ez a feltétel kizárólag a nyertes ajánlattevőtől követelhető meg - közölte a tárca.
Évek óta nem volt ilyen. 
