A hivatalos indokolás szerint a Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó magyar jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, például
- a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot,
- a személyes adatok védelméhez való jogot,
- a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát,
- az egyesülés szabadságát,
- a hatékony jogorvoslathoz
- és a tisztességes eljáráshoz való jogot,
- az önvádra kötelezés tilalmát,
- az ügyvédi titoktartási kötelezettséget,
valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt.
Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre, amennyiben ez a válasz nem kielégítő, úgy az eljárást a következő szakaszba léptetik. Végső soron a jogvitában az Európai Bíróság dönthet - írja a hvg.
Bóka János számolt be róla. 
