A brüsszeli találkozót követő sajtótájékoztatón Margrethe Vestager, az elnöklő dán miniszter hozzátette: ez lehetővé teszi a bizottságnak, hogy további lépéseket tegyen a Magyarország ellen túlzott deficit miatt folyó eljárásban.
A végrehajtó testület a döntés nyomán várhatóan újabb ajánlásokat készít elő Magyarország számára.
Olli Rehn, a brüsszeli bizottság pénzügyi felelőse az ülésen megismételte a testület azon álláspontját, hogy a tavalyi és idén várható kedvező hiánymutató elsősorban egyszeri intézkedéseknek köszönhető, és nem garantál hosszabb távon fenntartható deficitkorlátozást.
Megszólalt Matolcsy
A magyar delegációt vezető Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a találkozón azt hangsúlyozta, hogy a kormány nehéz gazdasági helyzetet örökölt, az ország gazdasága nyomás alatt van, és ezért a hagyományostól eltérő intézkedéseket is kénytelen volt alkalmazni az államháztartás konszolidálásának érdekében. A magyar miniszter uniós források szerint azt is kiemelte, hogy az országban átfogó szerkezeti reform folyik, és ennek köszönhetően a szerkezeti egyenleg is javulni fog. Megerősítette azt is, hogy idén a hiány az előírt uniós küszöb alatt marad.
Az elnöklő Vestager dán miniszter megerősítette, hogy a magyar felszólalás szerint a kormánynak feltett szándéka a pénzügyi konszolidáció felé irányítani a gazdaságot. Hozzátette: a tavaly (jelentős részben a magyar EU-elnökség munkájának köszönhetően) életbe lépett új szabályok kedvező hangulatváltozást hoztak az unióban, és az új folyamatokban Magyarország is részt kíván venni.
Két hete közzétett - most miniszteri szinten is láttamozott - értékelésében az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy "Magyarország nem tett megfelelő előrelépést túlzott hiánya időben és fenntartható módon történő kiigazítása érdekében", ezért "a túlzott hiány esetén követendő eljárás következő szakaszának elindítására tesz javaslatot".
Olli Rehn biztos kedden elsősorban azt emelte ki, hogy Magyarország számára "itt az ideje a cselekvésnek", annak, hogy a gazdaság visszakerüljön a megfelelő kerékvágásba. Ez fontos annak érdekében is, hogy megkezdődjenek a közvetlen tárgyalások az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - tette hozzá. Megerősítette ugyanakkor, hogy Magyarország a közelmúltban is tett erőfeszítéseket a konszolidáció érdekében.
Ha euróövezeti országról lenne szó, a pénzügyi fegyelemről szóló új uniós szabályok értelmében a mostanihoz hasonló döntést követően automatikusan szankció, pénzügyi letét fizetésének kötelezettsége lépne életbe - jelezte Rehn a sajtótájékoztatón.
Elzárhatják a csapokat, mekkora érvágást jelent ez?
Eurózónán kívüli ország esetében a kohéziós támogatások felfüggesztésének lehetősége áll fenn, és a miniszterek mostani döntését követően a bizottság fontolóra veheti ezt az opciót - erősítette meg egy kérdésre válaszolva.
A BruxInfónak nyilatkozó bizottsági források egyáltalán nem zárták ki, hogy a Bizottság alelnöke ezzel a lehetőséggel élve hamarosan elő is terjeszti javaslatát a tagállamoknak a 2013-ban esedékes pénzügyi kötelezettségvállalások egészének vagy egy részének befagyasztására, aminek hatásai ténylegesen 2015-ben-2016-ban lennének érezhetők. A kohéziós alapot érintő 2013-as évre szóló magyar pénzügyi kötelezettségvállalás 1,714 milliárd euró.
Ez azonban még nem jelentené azt, hogy Magyarország keresztet vethet a pénzekre, hiszen a Bizottság által elvárt, nem egyszeri intézkedéseken alapuló újabb kiigazító lépések évközbeni bejelentése esetén a felfüggesztésre vonatkozó esetleges döntés 2012 végéig bármikor visszavonható, és végső soron nem járna semmilyen negatív következménnyel – mutatnak rá illetékesek.
Ráadásul Brüsszel tisztában van a magyar gazdaság jelenlegi állapotával, így elsősorban ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára - egy IMF/EU-szerződés keretében ezeket pedig könnyedén végrehajtathatja a budapesti kormányzattal.
Az uniós miniszterek egyetértettek a bizottságnak azzal az értékelésével is, hogy Belgium, Málta, Ciprus és Lengyelország esetében nincs szükség további lépésekre az eljárásban, de továbbra is szorosan nyomon kell követni a költségvetés alakulását.
Brüsszel folytatja ellenünk az eljárást - de mit jelent ez pontosan?
Megerősítették az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei kedden az Európai Bizottságnak azt az értékelését, hogy Magyarország eddig nem hozott elegendő intézkedést annak érdekében, hogy államháztartási hiányát tartósan az unióban előírt 3 százalékos küszöb alatt tartsa.
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
