Migránsok alszanak a budapesti Keleti pályaudvar aluljárójában 2015. július 15-én este. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Natasha Bertaud elmondta, hogy Magyarország a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakban előreláthatólag több mint 85 millió eurót kaphat erre a célra, a 8 millió eurós sürgősségi segítséget viszont ezen a kereten felül kell érteni.

Frontállam lehetünk

"Magyarország könnyedén frontállammá válhat" - vélekedett Bertaud, kitérve arra, hogy Brüsszel egyelőre csak pénzügyi segítséget nyújt ezen a téren Magyarországnak, és a magyar hatóságok egyelőre nem is kértek más segítséget, így úgynevezett "hot spot" felállítását sem.

Ezek létrehozásáról az uniós állam-, illetve kormányfők tanácskozása döntött. A létesítményekben uniós szakemberek dolgoznak, céljuk pedig annak gyors megállapítása, hogy az érkező emberek közül ki jogosult arra, hogy menekültstátust kaphasson és ki nem.

Ilyen hot spotokat a két frontországnak nevezett tagállamban állítanak fel az uniós hatóságok, Olaszországban és Görögországban. A magyar álláspont szerint Magyarország azért nem számít frontországnak, mert azok akik dél felől átlépik a határt, minden valószínűség szerint nem Magyarországon lépnek először az unió területére.

Natasha Bertaud arra is kitért, hogy Brüsszel kész segíteni, a hot spotok felállítása pedig viszonylag rövid idő alatt kivitelezhető; Olaszországban már működik, és hamarosan Görögországban is dolgozni kezd egy ilyen uniós létesítmény.

A bizottság szóvivője arról is említést tett, hogy a brüsszeli testület három tagja is részt vesz majd a nyugat-balkáni migrációs helyzet kezelésével foglalkozó konferencián, Federica Mogherini alelnök, külügyi főképviselő, Maros Sefcovic energiaunióért felelős alelnök és Johannes Hahn, aki a szomszédságpolitikáért és a bővítési tárgyalásokért felel.