A szervezet idén 4 százalékos, jövőre pedig 3,2 százalékos gazdasági bővülésre számít Magyarországon a korábban várt 3,7, illetve 3,1 százalék után. A brüsszeli testület ma tette közzé előzetes nyári gazdasági előrejelzését, amelyben emlékeztetnek arra, hogy a GDP tavaly 4 százalékkal nőtt, míg 2016-ban 2,2, 2015-ben pedig 3,4 százalékos volt az emelkedés.
Lemaradt az export
Mint írták, 2018 első negyedévében az előző negyedévhez képest 1,2 százalék volt a GDP növekedése. Ez főként az erős belső keresletnek volt köszönhető, az export bővülésének üteme azonban nem tudott lépést tartani az importkereslet emelkedésével. A gazdasági hangulat derűlátó volt júniusig, a nemrégiben közzétett termelési adatok ugyanakkor némi lassulást jeleznek a második negyedévben. Rámutattak, az ipari termelés szintje egyenletes az év eleje óta, míg az építőipar teljesítményének emelkedése lassult.
Idén még jóra számítanak
A magánfogyasztás várhatóan idén is erősödni fog a növekvő foglalkoztatottság és a reálbérek dinamikus emelkedése nyomán. A beruházások szintje tovább fog nőni, amihez a magas kapacitáskihasználtság, az emelkedő állami tőkekiadások és az ingatlanpiac magára találása is nagyban hozzájárul.
A bizottsági szakértők szerint a belső kereslet jelenlegi ciklikus fellendülése azonban 2019-ben mérséklődni fog, ami a gazdasági növekedés lassulására vezet majd.
Komoly kockázatot látnak az autóiparban
A belső kereslet ennek ellenére dinamikus marad, a külső környezet azonban kevésbé kedvezően alakul, ugyanis a főbb exportpiacokon tapasztalható enyhe visszaesés tartós lehet, és ennek következményeként a kivitel növekedésének üteme az új gyártókapacitások ellenére idén lelassulhat. Az autóipar kiemelkedő szerepe érzékennyé teszi a magyar gazdaságot a világkereskedelmi vitákra, ami jelentős kockázati tényezőnek számít.
Mekkora gazdasági növekedéssel számoltak a nagy elemzőházak? Arról itt olvashat.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
