Londoni pénzügyi elemzők szerint az eddig vártnál valószínűleg erőteljesebb lesz a magyar gazdaság növekedési lendülete az idén és jövőre, de a belátható előrejelzési távlatban ennek ellenére sem várható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatának emelése.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja az európai feltörekvő piacok kilátásairól összeállított, hétfőn ismertetett féléves előrejelzésében közölte: a magyar gazdaság erőteljes tavalyi évzáró teljesítménye és vegyesebb idei évkezdete összességében magasabb növekedési előrejelzést indokol a ház által 2017 végén kidolgozott előző prognózisnál.
A Morgan Stanley londoni elemzői ennek alapján az eddigi 3,5 százalékról 3,9 százalékra javították a magyar hazai össztermék (GDP) idei egész éves növekedésére adott előrejelzésüket, 2019-re pedig a 3,2 százalékos növekedést valószínű korábbi becslés helyett 3,3 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban.
Vásárolnak a magyarok
A ház szerint a magyar gazdaság növekedésének fő hajtóereje változatlanul a hazai kereslet lesz, tekintettel a fogyasztást támogató munkapiaci helyzetre, az alacsony kamatokra, az expanzív költségvetési politikára és az EU-folyósításokra.
| Fontos adat jönA Központi Statisztikai Hivatal ma teszi közzé az első negyedéves GDP adatot. Az elemzők a tavaly év végi folyamatok folytatódását várják, továbbra is a fogyasztás és a beruházások növekedése lesz a legfontosabb húzóerő. Az ipar, az építőipar és a külkereskedelmi áruforgalom márciusi adatai azonban hűtötték a korábbi várakozásokat. |
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint a magyar gazdaság növekedése a következő időszakban kiegyensúlyozottabbá válhat a tavalyinál, amikor a külkereskedelem a gyorsan emelkedő import miatt nettó visszahúzó erőként hatott a növekedésre.
Meglepő
Az elmúlt időszak legmeglepőbb fejleménye az, hogy a gazdasági növekedés és mindenekelőtt a bérkiáramlás gyors - költségvetési eszközökkel is ösztönzött - növekedése nem szűrődött át a maginflációba. A cég visszautalt egy korábbi tanulmányára, amely szerint ennek magyarázatai között lehet, hogy az egységnyi termékértékre jutó teljes munkaköltség - elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése és a termelékenység javulása miatt - lassabban nőtt, mint a bérkiáramlás, és ez a bérnövekedés inflációs hatásának erőteljes ellensúlyozó tényezője.
A Morgan Stanley hétfői elemzése szerint ebben a környezetben az MNB exitstartégiája a jelenlegi monetáris politikából első lépésként a likviditáspolitika használata lehet annak érdekében, hogy BUBOR ráta elemelkedhessen a zéróról, és közelítsen a jegybanki alapkamathoz.
A ház londoni elemzőinek véleménye szerint azonban ez is inkább csak 2019 végén, vagy akár még később válhat esedékessé, és a konvencionális alapkamat-emelés várhatóan csak ezután következik.
Nálunk jártak, mit találtak?
A Bank of America-Merrill Lynch elemzői, akik nemrégiben a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon tettek tájékozódó látogatást, tárgyalásaikról összeállított, Londonban ismertetett minapi beszámolójukban közölték: benyomásuk szerint MNB alapkamatának emelése "a távoli jövő" kérdése.
A ház londoni szakértői 2019 vége előtt nem számolnak azzal, hogy a magyarországi infláció eléri az MNB 3 százalékos központi célszintjét.
A Bank of America-Merrill Lynch elemzőinek benyomása szerint ebben a környezetben az MNB nem sok jelét mutatja annak, hogy a monetáris politika jelenleg alkalmazott nem konvencionális eszköztárának kiigazítására készülne, sőt a piacoknak küldött útmutatás arra utal, hogy a 0,90 százalékos alapkamat akár 2020-ig is változatlan maradhat, és arra, hogy a BUBOR ráta emelkedése is csak 2019 végétől várható.
Csökkenéssel indulhat a kereskedés hétfőn a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). 
