Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható 2022. május 28-ától a kettős minőség - olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) lapunkhoz eljuttatott közleményében. A kifejezés azt a káros jelenséget takarja, amikor egy uniós tagállamban úgy forgalmaznak valamit, hogy egy másik országban a megegyező márkanév, küllem ellenére jelentősen eltérő összetétellel vagy egyéb jellemzőkkel árusítják a csak ránézésre csereszabatos terméket.
Az ITM közleménye felidézi, hogy Magyarország 2017-ben elsőként kezdeményezett határozott fellépést e visszás gyakorlattal szemben. A visegrádi országokkal közös erőfeszítések eredményeként született meg a kapcsolódó uniós irányelv, amelynek átültetési határideje november végével lejárt. A magyar Országgyűlés a fogyasztóvédelmi törvény ellenszavazat nélkül elfogadott módosításával már tavaly decemberben átemelte a nemzeti szabályozásba a közösségi rendelkezéseket.
A május végétől kiszabható bírság a gyártó árbevételének 5 százalékát is elérheti, multicégek esetében legfeljebb 500 millió forintos tétel lehet. A szabályozás elismeri, hogy előfordulhatnak objektív tényezőkkel indokolható, jogszerű különbségek. Az ilyen eltérések az élelmiszerekre inkább jellemzőek (például a szezonális és helyi összetevők miatt), azokról a vásárlót tájékoztatni kell. Az ITM és a fogyasztóvédelmi hatóság az élelmiszernek nem minősülő termékek kettős minőségét ellenőrzi. Az élelmiszerek esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal járhat el.
Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriuma 120 féle háztartási-vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szert hasonlított össze az Ausztriában, Németországban és Olaszországban kapható termékpárjaikkal 2021-ben. A 420 különböző mintát egyebek mellett mosó- és mosogatószerekből, folttisztítókból, fehérítőkből, öblítőkből, samponokból, tusfürdőkből és folyékony szappanokból vették. A bevizsgált termékpárok mintegy harmada, negyvenegy árucikk esetében állapítottak meg kettős minőséget. Huszonkilenc külföldi szer hatóanyag-tartalma magasabb volt, mint a magyar boltokban azonos néven kapható terméké. Huszonnégy esetben több információ szerepelt az olasz, osztrák vagy német csomagoláson. Az összes ellenőrzött árucikk tizede mindkét szempontból eltérő minőségben vásárolható meg a nyugat-európai és a magyar üzletekben. Tizennégy esetben a forgalmazásban tapasztaltak kettős minőséget a szakemberek amiatt, hogy egy-egy termékcsalád jobb, nívósabb darabjait idehaza nem árusítják. A problémás termékek neve a hatósági eljárások megindításával válik közölhetővé, amire szintén 2022 májusától lesz lehetőség.
Schanda Tamás kifejtette: „A törvény elfogadásától a hatályba lépésig másfél éves felkészülési idő áll a gyártók és a forgalmazók rendelkezésére. A fogyasztóvédelem a szankcionálás megkezdéséig is nyitott a követendő gyakorlatról szóló egyeztetésekre a cégekkel. Nyártól azonban nem ismerünk pardont, a megfelelő visszatartó erő érdekében vastagon fog majd a kollégák ceruzája a bírságok kiszabásánál.”
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
