"Nagyobb mértékben meg kell tudnunk felelni a NATO és szövetségeseink által Dániával szemben támasztott igényeknek és elvárásoknak" - közölte sajtótájékoztatóján Poulsen. Hozzátette, ehhez jelentős befektetésekre van szükség a dán fegyveres erőknél.
Dánia a hidegháborút követően visszafogta katonai képességeit, ám az ukrajnai válság hatására a kormány tavalyi ígéretének megfelelően úgy határozott, hogy a védelmi és biztonsági kiadásokat tartósan a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára emeli 2030 végéig. 2033-ra a kiadásokat a jövő évi 6,9 milliárd dán koronáról 19,2 milliárd koronára növelik.
A NATO elvárása szerint a tagországok költségvetésében a védelmi kiadásoknak el kell érniük a GDP 2 százalékát, amit az alapító tag Dánia ezzel az összeggel teljesít. A dán kormánytöbbség által támogatott előirányzat meghatározza a jövőbeni fejlesztések kereteit, míg a tényleges beszerzésekről folyamatosan egyeztetnének.
(MTI)
Ez már a hatodik. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
