Az újság pénteki cikkében ismerteti: a kormány március 4-i határozatában döntött úgy, hogy 244,71 millió forintot juttat a legnehezebb helyzetben lévő 67 településnek, a pénzt azonban nem örökbe kapták az önkormányzatok, június 30-ig vissza kell fizetniük.
Nem tudják, miből fizetik vissza
Kétségbe estem, amikor kiderült, hogy vissza kell fizetnünk a támogatást, mert nem látom, miből lesz rá pénzünk – mondta Horváth Jánosné, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Parasznya polgármestere a lapnak. Az 1200 lelkes hátrányos helyzetű településnek 20 millió forintja ragadt az ÉRB Bankban.
A siklósi polgármester, Marenics János sem tudja, miből fizeti majd vissza az államnak a 12,7 millió forintos gyorssegélyt. A városnak 170 millió forintnál is több pénze ragadt a DRB-ben.
Beremendnek csaknem 200 millió forintja ragadt a DRB-nél, 20 millió forintos gyorssegélyt kapott. Theisz Ferenc polgármester abban bízik, a napokban beérkeznek a helyi adók, és ez a pénz elég lesz valameddig, emellett pedig pályázhatnak az önkormányzatok működőképességének megőrzése céljából biztosított támogatásokra (müki) is.
A legtöbb pénzt - 25,16 millió forintot - Vaja kapta a kormánytól, nekik 10 milliós nagyságrendű a káruk – mondta Tisza Sándor polgármester. Ők szintén azt remélik, pályázhatnak majd támogatásra a mükiből, és így nem is lesz káruk a DRB-csőd miatt.
Buda-Cash-botrány: nagy bajba került néhány önkormányzat
A Világgazdaság szerint a kormánytól kapott, június végéig visszatérítendő gyorssegély csak tűzoltást jelentett a befagyott számlájú önkormányzatok egy részénél. Van olyan település, amelyik azt sem látja még, miből fizeti vissza az államnak a segélyekre és bérekre adott kölcsönt.
Nem ültek asztalhoz az iráni külügyminiszterrel. 
