Csak 2022 végére mászhat ki a gödörből az euróövezet az EKB szerint

Az euróövezet gazdasági teljesítménye a vírusjárvány miatti visszaesést követően a legvalószínűbb forgatókönyv alapján 2022 végére érheti el a krízis előtti szintet az Európai Központi Bank (EKB) honlapján pénteken publikált prognózisa szerint.

Az EKB három forgatókönyvvel számol prognózisában. A krízis enyhe lefolyása esetén az euróövezet bruttó hazai terméke (GDP) 5 százalékkal, egy közepesen súlyos lefolyás esetén 8 százalékkal, a leghátrányosabb esetben pedig 12 százalékkal eshet vissza az idén.

Mindhárom forgatókönyv robusztus gazdasági növekedéssel számol a visszaesést követően. Az enyhe lefolyású forgatókönyvben a gazdasági teljesítmény 2021 közepére, a legvalószínűbbnek tartott közepes lefolyás esetén 2022 végére éri el a gazdasági teljesítmény a krízis előtti szintet. A legkedvezőtlenebb esetben azonban 2022 végére a gazdasági teljesítmény még nem éri el a 2019-es szintet sem.    

Az enyhe lefolyású forgatókönyv a járványügyi zárlat májusi feloldásával számol, majd a korlátozó intézkedések viszonylag gyors, de fokozatos enyhítésével. A forgatókönyv része a járvány leküzdésében sikeres gyógyászati eredmények elérése is.

A közepes lefolyású forgatókönyv szintén májusra feltételezi a zárlat feloldását, a korlátozások enyhítését azonban szigorúbb ütemben vetíti előre és a termeléskiesések hosszabb idejű elhúzódásával számol.

A legkedvezőtlenebb forgatókönyv júniusig tolja ki a zárlat feloldását, amelyet a járvány visszaszorításában elért korlátozott eredmények miatt még hosszú ideig érvényben tartott korlátozások követnek majd. A legszigorúbb forgatókönyv csak az ellenszer megjelenésétől várja a helyzet enyhülését, amit legkorábban 2021 közepére tart megvalósíthatónak.

A járványügyi zárlat eltérő mértékben érinti a különböző gazdasági ágazatokat és okoz termeléskiesést. A járványügyi zárlat első fázisában az EKB szakértőinek a becslése szerint országonként némileg eltérő mértékben, de a hozzáadottérték-termelésnek mintegy 30 százaléka esett ki a "normális" szinthez képest. A hozzáadottérték-termelés a mezőgazdaságban 10 százalékkal, a feldolgozóiparban 40 százalékkal, a kiskereskedelemben, közlekedésben és vendéglátásban 60 százalékkal esik vissza. A zárlat minden egyes hónapja 2,0-2,5 százalékpontos éves GDP-csökkenést okoz - szintén becslésen alapuló feltételezések szerint.