|
| Félház - az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülése 2016. július 20-án. A Liget-projekt kapcsán ellenzéki képviselők kezdeményezték a rendkívüli vitanapot. MTI Fotó: Kovács Tamás |
Ahogy azt lapunk már beharangozta, az önkormányzati választás miatt a szokásosnál később kezdődhet a parlament őszi ülésszaka. Ennek lehetőségéről először Kövér László házelnök beszélt még júniusban, a 2020-as költségvetés benyújtásakor, jelezve, hogy az őszi önkormányzati voksolás időpontja meghatározhatja a parlamenti munka kezdetét.
Később Gulyás Gergelyt, a Miniszerelnökséget vezető miniszert kérdeztük meg az egyik Kormányinfón, hogy a tavaszi EP-választáshoz hasonlóan tart-e kampányszünetet a parlament az önkormányzati tisztségviselők megválasztása előtt. A kormánytag azzal hárította el érdeklődésünket, hogy ebben a kérdésben a házelnök az illetékes.
Ma viszont megerősítést nyert a feltételezésünk, hogy a megszokottnál később indulhat a munka a parlamentben, vagyis a képviselők ritka hosszú nyári szabadságot kapnak. Kósa Lajos, a Fidesz kampányfőnöke egy sajtótájékoztatón az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre azt mondta az MTI szerint, hogy "választási kampányban nem szerencsés parlamenti ülést tartani, s ha elő is fordult, hogy összehívták az Országgyűlést, akkor annak konkrét oka volt. Most nincs olyan törvényi kötelezettség, aminek ne feleltek volna meg, és ami indokolna ülésezést".
Vagyis a Fidesz szorgalmazza, hogy ne szeptember elején üljenek össze a képviselők, hanem csak a szavazás után. Mivel Áder János köztársasági elnök október 13-ra tűzte ki a voksolás időpontját, az első parlamenti ülésre így október 14-én, hétfőn kerülhet sor. Ami azt jelenti, hogy a parlamenti képviselőink nyári szabadsága július 13-tól október 13-ig tart idén.
Ha hozzávesszük, hogy az EP-választás előtt, április elejétől május végéig szintén nem tartottak ülést a Tisztelt Házban, akkor elmondhatjuk, hogy idén rekord rövid volt, illetve lesz a parlamenti szezon: mindössze öt és fél hónapig tart, februártól április elejéig, május végétől július közepéig, valamint október közepétől karácsonyig (nyilván a köztes időben a választókerületben végzik a munkájukat, de a parlamenthez kötötten effektíven ennyi ideig tart idén a munkaidejük). Ezt minden munkavállaló megirigyelné, pláne azért a fizetésért, amit a képviselők kapnak. Ebben a cikkben megírtuk, hogyan változott idén az országgyűlési képviselők fizetése, de annyit kiemelnénk, hogy az alapfizetés közel van a bruttó 1 millió forinthoz. A KSH mai jelentése szerint eközben a nemzetgazdaságban bruttó 358 400 forint volt az átlagkereset.
Nem mellékesen a rövidített őszi ülésszak azt is jelentené, hogy kevesebb idő marad a törvényjavaslatok megtárgyalására. Ebben a cikkben összefoglaltuk, hogy mely javaslatokat vinnék ebben az időszakban a parlament elé. A legfontosabbakat, mint a jövő évi költségvetés vagy az adócsomag, már megtárgyalták és elfogadták a képviselők, de például a tavalyi évről szóló zárszámadással csak október után tudnak foglalkozni. Ezt a dokumentumot hagyományosan szeptember második felében viszik be a Tisztelt Ház elé, október közepére pedig le is zárul az általános vitája. Tavaly a végszavazásra november végén került sor. Kérdés, hogy idén mikor fér majd bele a parlamenti menetrendbe a döntés az előterjesztésről, bár abban biztosak lehetünk, hogy valamilyen formában erre sor kerül karácsonyig.
December 31-e a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) egy részénél és a nyugdíjbiztosításoknál is fontos határnap. 
