Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház elemzője kiemelte: 190 ezres bővülés többségét a nem közfoglalkoztatottak adták, akiknek száma 167 ezerrel nőtt. A közfoglalkoztatottaké ugyanakkor 23 ezerrel, tehát nem csak a közfoglalkoztatás húzta a munkaerőpiacot.

Hát akkor mi?

Elsősorban az iparban volt jelentős a növekedés, csaknem tíz százalékos, a mezőgazdaságban viszont 3,5 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak létszáma - hívta fel a figyelmet a szakember. Hozzátette azt is, hogy a munkanélküliség öt és féléves mélyponton volt az április-júniusi adatok szerint.

Az elemző szerint - összefüggésben a javuló munkaerő-piaci adatokkal - a kiskereskedelmi fogyasztási tendenciák is kedvezőek. A második negyedévi adatok is megerősítik az ezzel kapcsolatos várakozásokat, ami a gazdasági növekedésre vonatkozó kilátásokat is javíthatja.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a foglalkoztatás első negyedéves növekedési üteme nagyobb volt, mint a második negyedévé, mert az első három hónapban jelentős szerepe volt a téli közmunkaprogramoknak.

Az elemző szerint a munkaerő-piaci folyamatok a közmunkaprogramok hatását kiszűrve is a lassú, de fokozatos javulást mutatnak, ami összhangban van a gazdaság élénkülésével.

Mi jön ezután?

Folytatódik az előző hónapokban is megfigyelhető tendencia, hogy a gazdasági növekedés javulásával a magánszektorban is nő a foglalkoztatottság. Ugyanakkor a közmunkaprogramok változásai nehezítik a munkaerőpiaci-adatok értékelését, illetve emiatt nehéz megítélni a várható folyamatokat. A kormány újabb közmunkaprogramot tervez, ami várhatóan jelentősen hat majd az következő havi mutatókra.