2021 III. negyedévében folytatódott a beruházások 2020 IV. negyedévében kezdődött bővülése, a Covid19-járvány által súlyosan érintett 2020. III. negyedévhez képest 12,4 százalékkal nőtt a volumen, áll a KSH pénteki közleményében. Ehhez leginkább a feldolgozóipar járult hozzá. A fejlesztések folytatódó felfutása a vállalkozásoknak volt köszönhető, esetükben 22 százalékkal nőtt a volumen az előző év azonos időszakához képest.
2021 III. negyedévében szezonálisan kiigazítva:
- A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 1,8 százalékkal nőtt, a korábbi időszakhoz képest a bővülés üteme mérséklődött. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 3,6 százalékkal rekordmagas szintre emelkedett, míg a gép- és berendezésberuházásoké 1,7 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől.
2021 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
- A beruházási tevékenység volumene 12,4 százalékkal gyarapodott. Ezen belül a teljesítményérték hat tizedét képviselő építési beruházásoké nagyobb mértékben, 14 százalékkal nőtt, a közel négy tizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig kisebb mértékben, 10 százalékkal. A gépberuházások mintegy harmadát kitevő belföldi gyártású gépek volumene jelentősebben bővült.
- A beruházási teljesítmény 57 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene – folytatva az előző negyedévben megkezdődött bővülést – számottevően gyarapodott (22 százalékkal). A növekedésben szerepet játszottak a Covid19-járvány tavalyi mélypontja után kezdődött új vállalati fejlesztések is. Ugyanakkor a beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen visszaestek (–12 százalék). Mind a helyi önkormányzatok, mind a központi szervek csökkentették beruházásaikat a bázisidőszakhoz képest.
- A beruházások tárgyidőszaki bővülése a nemzetgazdasági ágak túlnyomó többségét érintette. A nemzetgazdasági beruházások negyedét adó, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései 25 százalékkal nőttek. Az alágak túlnyomó többségében emelkedett a teljesítmény, köztük a három legnagyobb súlyú villamosberendezés-gyártásban, járműgyártásban és az élelmiszeriparban is.
- A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések 17 százalékát megvalósító ingatlanügyletek teljesítményének volumene 5,7 százalékkal nőtt, melyet a lakásépítések mérsékeltek, a bérbeadást szolgáló üzleti ingatlanfejlesztések (pl. irodák, üzlethelyiségek) pedig növeltek.
- A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévben elkezdődött bővülés (+21 százalék), ahol az állami infrastruktúra-fejlesztések mellett a logisztikával, fuvarozással foglalkozó vállalkozások is növelték a beruházásaikat.
- A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban regisztrált 21 százalékos volumennövekedést elsősorban a legnagyobb súlyt képviselő élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem kiugróan bővülő fejlesztései okozták.
- A mezőgazdaság beruházási teljesítménye a korábbi negyedévek visszaesése után jelentősen nőtt (+37 százalék). Ehhez hozzájárultak az erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozások fejlesztései is.
- A közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág fejlesztései közel harmadával visszaestek, miután az általános közigazgatással, az árvízvédelemmel és az igazságüggyel kapcsolatos fejlesztések csökkentek.
- A nemzetgazdasági beruházások 2021. III. negyedévi 12,4 százalékos volumennövekedéséhez leginkább a feldolgozóipar járult hozzá (5,7 százalékponttal). Szintén jelentősen emelte a beruházási aktivitást a szállítás, raktározás, a mezőgazdaság, a kereskedelem, valamint az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye (3,2, 1,7, 1,1, illetve 1,0 százalékponttal). Ugyanakkor a volumenbővülést számottevően (2,1 százalékponttal) visszafogta a közigazgatás teljesítménycsökkenése.
Az életkor kulcsfontosságú tényező, de nem a tényleges kor. 
